Letarolták a ruzsai paprikaföldet a közmunkások

A cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Mizsur András írta.

  • Több helyről hallani, hogy egyre nehezebb idénymunkást találni a mezőgazdaságban: nincs aki leszedje az epret, leszüretelje a szőlőt, megmetssze a gyümölcsfákat.
  • Hiába fizet jobban a napszám, a közmunkások nem kapkodnak a lehetőségekért.
  • A román napszámosok sem jönnek már Magyarországra, inkább Németországot választják, ahol háromszor-négyszer annyit keresnek, mint a magyar földeken.
  • Beszéltünk olyan gazdával, aki a munkaerőhiány miatt kénytelen volt csökkenteni a megművelt földek nagyságát.

Mire észbe kaptam, már a sokat látott Citroën teherautó anyósülésében ültem, hogy a tanyára menet Vass Tibor ruzsai gazda röviden elmagyarázza, miért tűntek el az idénymunkások a magyar földekről. Sietett, mert a földeken már beindult a munka, ilyenkor reggeltől estig nincs megállás.

Legutóbb Tolna megyéből érkeztek hírek arról, hogy a gazdák nehezen találnak napszámosokat; nincs aki kaszáljon, megmetssze a gyümölcsfákat, leszüretelje a szőlőt. És ha találnak is, túl sokat kérnek a munkások, vagy válogatnak, hogy milyen feladatokat hajlandóak elvégezni, panaszkodott egy bonyhádi gazdálkodó a teol.hu riporterének. Az eperföldekről is azt hallani, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, veszélybe került a gyümölcs betakarítása.

Nem bírják a versenyt a magyar gazdák

A majd 120 kilométeres távolság ellenére a Homokhátság gazdái is ugyanezzel a problémával küzdenek. A Csongrád és Bács-Kiskun megye találkozásánál található Ruzsán, illetve a környező településeken rengetegen foglalkoznak mezőgazdasággal: az oda vezető utat végig mindkét oldalról szántóföldek, fóliasátrak, gyümölcsösök szegélyezik. A zöldségtermesztés a meghatározó; burgonyára, spárgára, paprika- és káposztafélékre kell gondolni, ezenkívül sokan foglalkoznak még eperrel.

Fotó: Magócsi Márton/Abcúg

Mára nagyon elkülönültek a mezőgazdasági művelési ágak, ami jól látszik a jövedelmi viszonyokon is, vágott bele a gazdák helyzetének felvázolásába Vass Tibor. A kertészetek vannak a legnehezebb helyzetben; a nagyüzemi növénytermesztéshez képest jobban ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek (fagy, forróság stb.), és a rájuk nehezedő importnyomás is nagyobb. A makói hagymatermelőket említette példaként, ahol hiába jobbak a feltételek, mint a Homokhátságon, mégis az osztrák, a német és a belga termékek uralják a szegedi nagybani piacot. A magyar gazdák sem mennyiségben, sem árban nem tudnak labdába rúgni a külföldről érkező áru mellett. Frissességben, minőségben ugyan versenyképesek a magyar zöldségek, de a hazai fogyasztók elsősorban az árat nézik.

Hogy talpon maradjanak, a gazdaságok kénytelenek akkora volumenben termelni, amit a család egyedül már nem bír, muszáj tehát napszámosokat alkalmazniuk. Másrészt egy adott növényféléből nem lehet megélni, ezért egész évben folyamatosnak kell lennie a termelésnek: a szezon tavasszal indul és egészen a betakarítás végéig tart. Ehhez egy átlagos méretű gazdaság esetében legalább 2-3 napszámosra van szükség.

Fotó: Magócsi Márton/Abcúg

A kiélezett piaci verseny miatt kialakult árakat a magyar gazdáknak is muszáj tartaniuk, nem mehetnek azok fölé. Így viszont képtelenek kigazdálkodni a növekvő munkabéreket.

„Másfél évtizede az extra minőségű spárga felvásárlási ára 600-700 forint volt, a napszámosok órabére 400-500 forint körül mozgott. Most a spárga ára 360 forint, miközben az órabér felment 700-800 forintra”,

mutatott rá a probléma lényegére Vass Tibor. Ez a tendencia nemcsak a spárgára érvényes, ugyanezt ezt tapasztalják, akik eperrel vagy burgonyával foglalkoznak, tette hozzá. „Mindenhol a 10-15 éves árak köszönnek vissza.”

Egyre többen adják fel

Ehhez jön még, hogy külföldön a 700-800 forintos órabér sokszorosát kereshetik meg a napszámosok; Ausztriába, Németországba 8-10 eurós, vagyis átszámítva 2500-3200 forintos órabérrel számolhatnak az eperszüreten. Ugyanakkor nincs utánpótlás; a fiatalok már nem a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, mutatott rá Vass Tibor. Gyerekei közül egyedül a legidősebb fia dolgozik vele, de ő is azt mondja, hogy ha pár éven belül nem javul a helyzet, akkor kiszáll. „Lassan ott tartunk, ha elmenne alkalmazottnak, lazábban élne.”

Azt látja, hogy egyre több, 5-10 hektáron dolgozó kistermelő mondja azt, hogy befejezi, mert nem éri meg tovább küzködni. Megtehetik, mert képzettek, szorgalmasak, könnyedén el tudnak helyezkedni más területen. Pedig nagy szükség lenne ezekre a kis gazdaságokra, ezek szívják fel a vidéki munkaerőt, nem a több száz hektáros nagybirtokok, ahol sok munkafolyamat már gépesített és automatizált, magyarázta Vass Tibor.

Az idénymunkások átlag órabére 700-800 forint körül alakul, ezzel egy hónapban az időjárástól és a munka jellegétől függően 100-350 ezer forintot lehet megkeresni, azaz a közmunkásbér kétszeresét-háromszorosát. Képzettségre nincs szükség, csak „jószándékra, akaratra, és szorgalomra”. A ruzsai gazda nem sokallja az idénymunkások által kért órabért. „Látják, hogy emelkednek a bérek, és azt gondolják, csak keressek már annyit, mint máshol.”

Az állattenyésztéssel is próbálkoznakFotó: Magócsi Márton/Abcúg

Szerinte nem tehetik meg a gazdák, hogy egymásra licitáljanak az órabérekben, mert az öngyilkosság lenne. Inkább a költségeken próbál spórolni, jobb munkakörülményekkel csábítja a munkásokat, illetve csak olyasmibe vág bele, ami biztosan megtérül, jövedelmet hoz. Korábban négy hektáron voltak barackfái (kb. 2000 darab fa), de a télen mindet kiszedi, mert túl sok vele a munka és nem éri meg. „Feleslegesen ne dolgozzunk, belefáradtunk.”

Megoldás lehetne egy jól működő szövetkezeti rendszer kidolgozása, mondták az általunk megkérdezett gazdák. A hazai spárgatermelők kevésbé tudnak megküzdeni az idei túltermeléssel, mint azok a nyugati gazdák, akik több ezer hektárnyi földeket integráló szövetkezetben dolgoznak. Hiába támogatja az unió és a magyar kormány is a társulást, idehaza nagyon kevés példa van erre, a magyar gazdák inkább egyénileg próbálnak boldogulni. Hogy ennek mi az oka, csak a vállukat vonogatták.

„Mintha egy tehéncsordát hajtottak volna végig, úgy nézett ki a paprikaföld”

A közmunka felpörgetése is alaposan ráerősített a munkaerőhiányra, mondta Bálint Mátyás, egy másik ruzsai gazda, akivel a szegedi nagybani piacon találkoztunk. Sokszor azzal szembesülnek, hogy inkább a közmunkát választják az emberek, mint a jobban fizető mezőgazdasági idénymunkát. Nem ritka, hogy 60-70 évesek vállalnak valamilyen könnyű fizikai munkát a földeken. A gazdáknak megvan a lehetőségük, hogy közmunkásokat kérjenek az önkormányzattól vagy a munkaügyi központtól. Maga is próbálkozott ezzel, az eperföldeken kellett volna levelezni, ami az elszáradt levelek leszedését jelenti. Vagyis nem egy különösebben bonyolult és megterhelő munkáról volt szó, mégsem vállalta senki.

Egy lassú kereskedési nap a szegedi nagybani piaconFotó: Magócsi Márton/Abcúg

Ha küldik őket, akkor viszont nincs választásuk, el kell vállalniuk a napszámot. Egyik paprikatermelő ismerőse is így járt, de elmondása szerint a kivezényelt közmunkások több kárt csináltak, mint hasznot. „Mintha egy tehéncsordát hajtottak volna végig, úgy nézett ki a paprikaföld.”

Hasonló tapasztalatokról számolt be a Népszavának Apáti Ferenc, FruitVeb-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke is. A szakember szerint a közmunka program nem képes megoldani a munkaerőhiányt, mert a munkások jelentős része alkalmatlan a kertészeti feladatok elvégzésére. Nemrég viszont Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy 50 ezer közmunkást irányítanának át a mezőgazdaságba, méghozzá állandó munkaerőként.

Három éve ütött be igazán a munkaerőhiány, amikor a román idénymunkások is kezdtek eltünedezni a környékről, mert inkább Németországot választották a magasabb órabérek miatt. Bálint Mátyás évekig 15 hektáron gazdálkodott, az eper mellett burgonyával, sárgarépával és paprikával is foglalkozott. A munkaerőhiány miatt kénytelen volt feladni a termelés nagy részét. Mára csak az eper maradt, mindent próbálnak családon belül megoldani.

Fotó: Magócsi Márton/Abcúg

Megengedheti magának, mert nyugdíjas, így kevésbé érzi meg a bevételkiesést, viszont egy fiatal gazda, aki kizárólag ebből él, könnyen tönkre mehet hasonló helyzetben, mondta. „Aki mögött nincs egy bejáratott családi gazdaság, az inkább bele se vágjon.” Egy kezén meg tudja számolni, hány fiatal gazda dolgozik a környéken. Neki négy gyereke van, egyikük sem mezőgazdasággal foglalkozik.

„Látták, hogy mit csinálok, és nem volt kedvük hozzá. Igazuk is volt, nincs benne pénz, nem nyújt megélhetést.”

Akadozik a felvásárlás, nem látják előre a gazdák, milyen áron és mekkora mennyiségben tudják eladni terményeiket, sorolta a nehézségeket. Idén a nagy meleg miatt összeért a fóliás eper szezonja a szabadföldivel, ezért nagyon lent vannak az árak. Bálint Mátyás 800 forintért kínálta az epret, néhány sorral arrébb egy másik gazda jóval olcsóbban, 500 forintért árulta a gyümölcsöt. Szerinte maguk alatt vágják a fát, ha belemennek az árversenybe, de már maga is fontolgatta, hogy a piac vége felé enged az árból. Uniós tagországként nem is fog megváltozni a helyzet, a magyar termelők képtelenek versenyezni az importtal. mondta. „Ezt hozta a szabadkereskedelem.”

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.