Az amerikai John Sullivan 1889-ben a világbajnoki címmeccsen 75, nem tévedés állítólag 75 menetben győzte le Jake Kilraint. A szakirányú feljegyések szerint ez volt a pusztakezes boksz utolsó komolyan vehető meccse. 

Mostanáig.

Az eredeti boksz furcsa sportág volt, amennyiben, bár Angliában az 1700-as évek eleje óta hirdettek bajnokot, Amerikában soha egyetlen államban sem volt legális sport, így nem volt semmiféle szövetsége sem: az amerikai meccseket vicces módon egy National Police Gazette nevű újság szervezte. 

Most viszont profi pormoterek vágta bele abba, hogy véres szórakozásként bemutassák, hogyan veri szét valaki puszta kézzel a másik ember arcát. Most majd kiderül, igaza volt-e azoknak a bokszszakértőknek, akik a modern bokszot éppen a kesztyűk bevezetése miatt kritizálták, mondván, azért olyan sok a fej- és agysérülés, mert a sportemberek kipárnázott kézzel sokkal nagyobbakat mernek ütni az ellenfelek fejére, mintha a fájós bütykeikkel kéne megtenniük ugyanezt. 

Az igazság első pillanatai szombaton este jöhetnek el, amikor a Wyoming állambeli Cheyenne-ben tízmeccses, pay per view alapon kábeltévén is közvetített pusztakezes gálát tartanak, a 10 meccs között egy női verekedéssel. Az eseményt úgy hirdetik, mint az amerikai sporttörténelem első szabályozott, hivatalos pusztakezes meccseit.

Maguk a glálán résztvevő sportolók - bokszolók és MMA-harcosok is vannak közöttük - illetve a szabályozó hatóságok is arra számítanak, hogy a pusztakezes boksz valójában sokkal kevésbé lesz veszélyes, mint mondjuk a feljövőben lévő ketrecharc, mivel itt minden ütés fájni fog, és nemcsak annak, aki kapja. Minden érintett fél megemlíti, hogy több legális küzdősportban lehet könyökkel és térddel támadni a fejet, amihez képest egy csupaszöklös ütés szerintük piskóta.

Ha sikeres lesz az úttörő esemény, az megnyithatja a horzontot kollégánk, Király Andás előtt is, aki régóta fejleszti az olimpiai sportágként elképzelt tömegverekedés szabálykönyvét.