Sokkoló hírek a Magyar Időkből, de nem úgy, ahogy várnád:

• A nyolcvanas években 7000 hektáron termeltek itthon málnát
  
• Kétezer táján 1200-1400 hektáron
  
• Ma már csak 100 hektáron
  
• A termés mennyisége a későkádárista 40-60 ezer tonnáról annak kábé a századára, 6-800 tonnára zuhant
  

Te tüskés szárú úristen, vajon miért???

Az Időknek nyilatkozó Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szerint azért, mert

• az elmúlt 10-15 évben úgy megváltozott a klíma, hogy azt egyszerűen nem bírja ki sem a málna, sem a szeder. (Ha minden így folytatódik, az unokáinknak olcsóbb lesz az elefántszörp, mint a málnaszörp! Utóbbit nem Apáti mondta, hanem mi.)
  
• a málna és a szeder nem bírja a forró, száraz, aszályos nyarat
  
• a fő baj itt az, hogy mindkét növény nyáron növeszti ki a következő évi termő hajtádsait. Ha forró és száraz a nyár, a jövő évnek annyi
  
• ennél egyet utálnak jobban: ha a nagy melegben hirtelen sok csapadék hull és párás-meleg lesz az idő, ezt szereti ugyanis ellenségük, a szürkerothadás
  
• aki megmaradhat, az a piros ribizli
  
• a málna és szeder eltűnésének másik oka, hogy extrém munkaigényesek, miközben a munkaerő eltűnt
  
• 1 hektár málna és a szeder munkaerőigénye 3-4 ezer munkaóra, a szántóföldi növények esetében ez alig 10-20 óra, de még az almáskertek is csupán 500-800 munkaóra
  

SZEVASZ MÁLNA, ÖRVENDTEM, SZEDER!