Albert Einsteint nem csupán a világ valaha volt legnagyobb tudósának, hanem példamutató humanistának is szokás tartani. Zsidóként harcolt a diszkrimináció ellen szülőhazájában és választott hazájában, az Egyesült Államokban is. 1946-ban például, az első afro-amerikai hallgatókat is fogadó egyetemén, a Lincoln Egyetemen azt mondta, hogy a rasszizmus

a fehér ember betegsége.

Ez a betegség minden jel szerint Einsteint sem kímélte. Az Einstein-kutatók körében ismert volt az 1920-as években tett utazásai során vezetett útinaplója, de most a Princeton University Press angolul is kiadta, a nagy nyilvánosság elé tárva, hogy Einstein maga is rasszista nézeteket vallott. "Einstein naplóbejegyzéseit a japánok, kínaiak, indiaiak biológiai alapú intellektuális alávalóságáról nem lehet elbagatellizálni, és rasszizmusként lehet rá tekinteni" - mondta a Guardiannak Ze'ev Rosenkranz, a most kiadott útinaplók szerkesztője. "Ezekben az esetekben biológiailag alább valóként jellemez más embereket, ez pedig a rasszizmus világos tünete" - mondta.

Rosenkranz olyan idézetekre gondolhatott, ahol az ázsiaiakat "dolgos, koszos, bugyuta emberekként" jellemzi, és azon mereng, hogy milyen borzalmas is volna, ha "a kínaiak kiszorítanának minden más fajt". "A magunkfajtáknak már maga a gondolat is kimondhatatlanul sivár" - írta Einstein. (Via Quarz)