Az osztrák kancellár a Standardnak adott interjújában arról beszélt, hogy minden korábbinál nagyobb a kényszer az Európai Unión, hogy jobban összezárjon, mivel az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná vált Trump miatt, Oroszországgal is feszült a viszony, Törökországban is súlyos a helyzet, az EU határaitól délre pedig terror és polgárháborúk tombolnak. Az osztrák elnökség alatt azon akar dolgozni, hogy az EU egységesebben tudjon fellépni. 

Az interjúban Sebastian Kurznak felhozták, hogy az uniós tagállamok vezetői két táborra oszlanak: az egyik oldalon állnak, akik az egységet erősítik, mint Emmanuel Macron, a holland Mark Rutte vagy Angela Merkel német kancellár; a másik oldalon pedig ott van Orbán Viktor és az Matteo Salvini olasz belügyminiszter, akik a nemzetállamot akarják visszahozni, és mindig nemet mondanak a közös politikára. 

Erre Kurz azzal válaszolt, hogy teljesen elhibázottnak tartja az ilyen beskatulyázást. Szerinte aki továbbra is ilyen skatulyákban gondolkodik, megosztja és szétrombolja az Európai Uniót. „Ugye nem gondolják, hogy Orbán Viktor vagy Salvini kompromisszumkészebb lesz attól, ha minél magasabbról nézik le őket” - tette hozzá az osztrák kancellár. Megjegyezte, hogy a kép nem ilyen egyszerű, például Németország is visszautasított Macron ötletei közül néhányat. Ugyanakkor a visegrádi országok pedig támogatják a közös védelmi és biztonságpolitikát. Ezért nem lehet a világot jó és rossz európaiakra osztani. 

Beszélt arról is, hogy „ha a kelet-európaiaknak az a benyomásuk, hogy másodrendű uniós tagok, az minden, csak nem pozitív". Az osztrák kancellár ugyanakkor kiemelte, hogy a demokrácia és a jogállamiság nem lehet alku tárgya, más kérdésekben viszont teret kell engedni a különféle eltérő álláspontoknak, véget kell vetni a folyamatos kioktatásnak.

Kurz szerint az EU egységesebbé válhatna, és azokra a dolgokra összpontosíthatna, amelyekben egyetértésre lehet jutni. Úgy gondolja, hogy az EU-nak kevesebb dologba kellene beleavatkoznia, a fontos dolgokra kell összpontosítania. Az osztrák elnökséggel kapcsolatban ilyen fontos ügyeknek nevezte a külső határok védelmét, a biztonságpolitikát, a versenyképesség növelését, a digitális átállást és a nyugat-balkáni országok felvételi folyamatát.

A migrációval kapcsolatban a kancellár a Tiroler Tageszeitungnak elmondta, hogy az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését tűzte ki célul, és emellett azt, hogy az Európába készülőknek a helyszínen kell segítséget nyújtani. Ez viszont szerinte nem jelenti azt, hogy erre a mostaninál több pénzt kell fordítani, hanem jobban kell felhasználni a meglévő forrásokat.

Az EU-n kívül felállítandó menekülttáborral kapcsolatban az osztrák kancellár a Pressének úgy nyilatkozott, hogy a külső határokon kell megállítani azokat, akik illegálisan jönnek Európába,  és ha nem lehet őket az EU külső határáról a tranzit- vagy a származási országba visszaküldeni, akkor egy Európán kívüli, biztonságos helyen kell őket elhelyezni. Pontos helyszínt nem nevezett meg. Szerinte ezen a téren óvatosnak kell lennie, mert nem szeretné veszélybe sodorni a projektet. (Der Standard/MTI)