A Baptista Szeretetszolgálat a gyermekhospice intézményét szerette volna egy új és jobb házba költöztetni. Ezen a helyen a halálos betegségben szenvedő gyerekeknek és családjaiknak segítenek, hogy elviselhetőbb legyen az elválás. De az egyik szomszéd, egy pizzázó tulajdonosa azt mondta, hogy a vendégeit zavarná evés közben a kopasz gyerekek látványa, ezért nem járul hozzá, hogy odaköltözzön az intézmény. A Baptisták akkor megígérték, hogy átláthatatlan falat vagy kerítést fognak építeni, hogy a vendégek ne láthassák a beteg gyerekeket, amire a válasz az volt, hogy a „tudat is elég”.
Ezt a történetet Ghyczy Gellért, a Baptista Integrációs Központ projektvezetője mondta el a zuglói képviselőknek a június 14-ei testületi ülésen, mivel a fideszes és a szocialista képviselők éppen arra készültek, hogy a lakók érdekeire hivatkozva elutasítsák két jótékony szervezet ajánlatát, ami arról szól, hogy használaton kívüli, lerobbant lakásokat felújítanak, majd azokba otthonnal nem rendelkező, de zuglói kötődésű embereket vagy egész családokat költöztetnek.
A Baptisták és az Utcáról Lakásba Egyesület nem aluljárókban alvó hajléktalanokat akar elhelyezni társasházakban. Olyan emberekről van szó, akik a szervezetek intézményeiben laknak, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, rendezett életet élnek, de nincs lakásuk. Olyanok, mint például a Ghyczy Gellért által bemutatott T. Zoltán, aki a Testnevelési Főiskolán végzett, aktívan sportolt, majd takarító céget működtetett, volt gazdasági és műszaki igazgató, a közterület felügyelettől ment nyugdíjba, rendezett külsejű, csendes ember. Tehát nem szociálisan alkalmatlan emberekről van szó. A modellt már Kőbányán és Kispesten is kipróbálták, ezeken a helyeken panasz nélkül működik, és így már 35 ember jutott otthonhoz.
Ennek ellenére Kovács Balázs fideszes képviselő kifejtette, hogy szerinte a kerületnek van elég gondja, nem kéne még egyéb, nem rá tartozó feladatokat is a nyakába vennie.
Pedig a befogadással jól járna az önkormányzat, hiszen a civil szervezetek a zuglóiak lerobbant tulajdonát a saját forrásaikból újítanák fel, így az önkormányzati vagyon értéke nőne, sőt, az egyik modellben albérletet is fizetnek a beköltözők, a másikban a felújításon túl fizetnék a közös költséget, ami jelenleg az önkormányzati kasszát terheli. Jól járnának a házak is, mert egy fűtetlen, lakatlan, folyamatosan romló állapotú ingatlan a mellette, alatta lévő lakásokat is rombolja, és csak baja van velük a lakóközösségnek.
De jól járna egész Zugló, mert sokkal több teherrel és költséggel jár egy lecsúszó, hajléktalan család, aminek a tagjai mondjuk devizahitelük miatt elveszítették a lakásukat, mint egy lakhatáshoz juttatott, szociálisan integrált, civil szervezetek által támogatott ex-hajléktalan.
A testület szocialista tagjai, Sokacz Anikó és Hevéri László György arra hivatkozva próbálták elgáncsolni a terveket, hogy ők a zuglói lakosok érdekeit képviselik, a lakók pedig nem akarnak hajléktalanokat tudni a szomszédságukban. Szabó Rebeka alpolgármester ezt vágta a fejéhez a szocialista képviselőknek:
„Múltkor elmondták, hogy ne éljenek utcán emberek, de most már látom, úgy gondolják, hogy lakásban se éljenek. Ez elég szomorú képet fest a baloldalról.”
A vita lényegében arról szólt, hogy a lakosok eldönthetik-e, hogy ki költözhet a házukba, vagy máshogy fogalmazva, hogy kivel szeretnének együtt élni, illetve kivel nem. A szocialista és a fideszes képviselők szerint a zuglóiaknak joguk van tudni, hogy az önkormányzat egy hajléktalan embert költöztet a házukba, és ahhoz is joguk van, hogy erre nemet mondjanak.
Szabó Rebekának erről egészen más a véleménye. Szerinte ha valaki kiadja a tulajdonában lévő lakását egy társasházban, akkor ő sem egyeztet a többi lakóval. Sőt, ha az önkormányzat piaci vagy szociális alapon bérbe adja a lakásait, akkor sem szokta megkérdezni a ház lakóit, hogy tetszik-e nekik az új lakó vagy sem. Tehát kifejezetten diszkriminatív, ha egy hontalan családnak meg kell ugrania ezt a nyilvánvalóan megugorhatatlan akadályt. Az pedig nyilvánvaló, hogy mindenkinek be kell tartania a közösségi együttélés szabályait, de ez független attól, hogy rendelkezik-e ingatlannal vagy sem.
A kerületi szocialisták éppen pár hete adtak be egy javaslatot, amivel érvényt akarnak szerezni a hajléktalanság büntethetőségének, most pedig a lakhatásuk lehetséges megoldásának feküdtek keresztbe. Illetve nem teljesen.
Végül a testület megszavazta, hogy a baptisták felújítsanak egyetlen lakást a kerületben. A baj az, hogy a programjukhoz legalább három lakásra lenne szükségük. Az Utcáról Lakásba Egyesület ennél is rosszabbul jár, ők egyáltalán nem kaptak lehetőséget. Ezt írják Facebook-oldalukon:
„Előbbi posztunkban Valikáékat ünnepeltük, akik segítségünkkel 5 éve élnek Kőbányán szociális bérlakásban. 😔 Sajnos nem tudunk mindig pozitív híreket megosztani.😒
⛔ A zuglói képviselő-testület csütörtökön elutasította a velünk való együttműködést: vagyis hogy jelenleg lakhatatlan állapotú bérlakásokat újítsunk fel saját költségünkön, ahova később rászoruló családok költözhettek volna. Sajnáljuk, hogy a zuglói önkormányzattól esélyt sem kaptunk.🚷 De leginkább azokat a a rászoruló zuglói családokat sajnáljuk, akiktől elvették a lehetőséget, hogy lakásban élhessék le életüket.🙍♂️🙍♀️”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.