A Baptista Szeretetszolgálat a gyermekhospice intézményét szerette volna egy új és jobb házba költöztetni. Ezen a helyen a halálos betegségben szenvedő gyerekeknek és családjaiknak segítenek, hogy elviselhetőbb legyen az elválás. De az egyik szomszéd, egy pizzázó tulajdonosa azt mondta, hogy a vendégeit zavarná evés közben a kopasz gyerekek látványa, ezért nem járul hozzá, hogy odaköltözzön az intézmény. A Baptisták akkor megígérték, hogy átláthatatlan falat vagy kerítést fognak építeni, hogy a vendégek ne láthassák a beteg gyerekeket, amire a válasz az volt, hogy a „tudat is elég”.

Ezt a történetet Ghyczy Gellért, a Baptista Integrációs Központ projektvezetője mondta el a zuglói képviselőknek a június 14-ei testületi ülésen, mivel a fideszes és a szocialista képviselők éppen arra készültek, hogy a lakók érdekeire hivatkozva elutasítsák két jótékony szervezet ajánlatát, ami arról szól, hogy használaton kívüli, lerobbant lakásokat felújítanak, majd azokba otthonnal nem rendelkező, de zuglói kötődésű embereket vagy egész családokat költöztetnek.

Zoltán rendezett külsejű, csendes ember

A Baptisták és az Utcáról Lakásba Egyesület nem aluljárókban alvó hajléktalanokat akar elhelyezni társasházakban. Olyan emberekről van szó, akik a szervezetek intézményeiben laknak, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, rendezett életet élnek, de nincs lakásuk. Olyanok, mint például a Ghyczy Gellért által bemutatott T. Zoltán, aki a Testnevelési Főiskolán végzett, aktívan sportolt, majd takarító céget működtetett, volt gazdasági és műszaki igazgató, a közterület felügyelettől ment nyugdíjba, rendezett külsejű, csendes ember. Tehát nem szociálisan alkalmatlan emberekről van szó. A modellt már Kőbányán és Kispesten is kipróbálták, ezeken a helyeken panasz nélkül működik, és így már 35 ember jutott otthonhoz.

Ennek ellenére Kovács Balázs fideszes képviselő kifejtette, hogy szerinte a kerületnek van elég gondja, nem kéne még egyéb, nem rá tartozó feladatokat is a nyakába vennie.

Mindenki jól járna

Pedig a befogadással jól járna az önkormányzat, hiszen a civil szervezetek a zuglóiak lerobbant tulajdonát a saját forrásaikból újítanák fel, így az önkormányzati vagyon értéke nőne, sőt, az egyik modellben albérletet is fizetnek a beköltözők, a másikban a felújításon túl fizetnék a közös költséget, ami jelenleg az önkormányzati kasszát terheli. Jól járnának a házak is, mert egy fűtetlen, lakatlan, folyamatosan romló állapotú ingatlan a mellette, alatta lévő lakásokat is rombolja, és csak baja van velük a lakóközösségnek.

De jól járna egész Zugló, mert sokkal több teherrel és költséggel jár egy lecsúszó, hajléktalan család, aminek a tagjai mondjuk devizahitelük miatt elveszítették a lakásukat, mint egy lakhatáshoz juttatott, szociálisan integrált, civil szervezetek által támogatott ex-hajléktalan.

A testület szocialista tagjai, Sokacz Anikó és Hevéri László György arra hivatkozva próbálták elgáncsolni a terveket, hogy ők a zuglói lakosok érdekeit képviselik, a lakók pedig nem akarnak hajléktalanokat tudni a szomszédságukban. Szabó Rebeka alpolgármester ezt vágta a fejéhez a szocialista képviselőknek:

„Múltkor elmondták, hogy ne éljenek utcán emberek, de most már látom, úgy gondolják, hogy lakásban se éljenek. Ez elég szomorú képet fest a baloldalról.”

Joguk van beleszólni?

A vita lényegében arról szólt, hogy a lakosok eldönthetik-e, hogy ki költözhet a házukba, vagy máshogy fogalmazva, hogy kivel szeretnének együtt élni, illetve kivel nem. A szocialista és a fideszes képviselők szerint a zuglóiaknak joguk van tudni, hogy az önkormányzat egy hajléktalan embert költöztet a házukba, és ahhoz is joguk van, hogy erre nemet mondjanak.

Szabó Rebekának erről egészen más a véleménye. Szerinte ha valaki kiadja a tulajdonában lévő lakását egy társasházban, akkor ő sem egyeztet a többi lakóval. Sőt, ha az önkormányzat piaci vagy szociális alapon bérbe adja a lakásait, akkor sem szokta megkérdezni a ház lakóit, hogy tetszik-e nekik az új lakó vagy sem. Tehát kifejezetten diszkriminatív, ha egy hontalan családnak meg kell ugrania ezt a nyilvánvalóan megugorhatatlan akadályt. Az pedig nyilvánvaló, hogy mindenkinek be kell tartania a közösségi együttélés szabályait, de ez független attól, hogy rendelkezik-e ingatlannal vagy sem.

Esélyt sem kaptunk

A kerületi szocialisták éppen pár hete adtak be egy javaslatot, amivel érvényt akarnak szerezni a hajléktalanság büntethetőségének, most pedig a lakhatásuk lehetséges megoldásának feküdtek keresztbe. Illetve nem teljesen.

Végül a testület megszavazta, hogy a baptisták felújítsanak egyetlen lakást a kerületben. A baj az, hogy a programjukhoz legalább három lakásra lenne szükségük. Az Utcáról Lakásba Egyesület ennél is rosszabbul jár, ők egyáltalán nem kaptak lehetőséget. Ezt írják Facebook-oldalukon:

„Előbbi posztunkban Valikáékat ünnepeltük, akik segítségünkkel 5 éve élnek Kőbányán szociális bérlakásban. 😔 Sajnos nem tudunk mindig pozitív híreket megosztani.😒

⛔ A zuglói képviselő-testület csütörtökön elutasította a velünk való együttműködést: vagyis hogy jelenleg lakhatatlan állapotú bérlakásokat újítsunk fel saját költségünkön, ahova később rászoruló családok költözhettek volna. Sajnáljuk, hogy a zuglói önkormányzattól esélyt sem kaptunk.🚷 De leginkább azokat a a rászoruló zuglói családokat sajnáljuk, akiktől elvették a lehetőséget, hogy lakásban élhessék le életüket.🙍♂️🙍♀️”