Kányádi Sándor meghalt

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze - tájékoztatta szerdán az MTI-t a család. 

Fotó: Czimbal Gyula/MTI/MTVA

1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született a Hargita megyei Nagygalambfalván, székely földműves családban - olvasható a Digitális Irodalmi Akadémia életrajzában. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul, a református kollégiumban, a Római Katolikus Főgimnáziumban, majd a fém- és villamosipari középiskolában. 1950 őszétől él Kolozsvárott. (Az életéről itt lehet rengeteg fotót megnézni.)

1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, s közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője. 1958-ban megnősül, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük születik: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). 

Tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1956 októberében-novemberében a Romániai Írószövetség küldötteként a Szovjetunióba utazik, ellátogat Leningrádba, Moszkvába és Örményországba. Először lépi át a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazik. 

1967-ben utazik először nyugatra, Bécsben megtartja a Líránkról Bécsben című előadását. 1987-ben meghívják a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kap útlevelet, ezért tiltakozásul kilép a Romániai Írószövetségből. 

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima-díjas költő a Magyar Művészeti Akadémia tagja és a budapesti I. kerület díszpolgára volt.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita tiszteletvacsorán látja vendégül Kányádi Sándort és feleségét, Tichy Mária Magdolnát a Kossuth-díjas költő, író, műfordító első könyve megjelenésének 60. évfordulója alkalmából a Sándor-palotában 2015. február 24-én.

Több vers- és mesekötete szól gyerekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították - idézi fel az MTI.

Valaki jár a fák hegyén

1997-ben megjelent gyűjteményes kötetének címadó verse volt ez:

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot

vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon

valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.