A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket.

A turisták által is kedvelt szigetet azonban egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat - közölte az egyetem.

Ez volt az apropó arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik.

A vizsgálatok éppen akkor kezdődtek el, amikor a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében,

ugyanis 800 ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóborkutyák száma.

A vizsgálatban 75 szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze,

és kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös.

Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, és erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést.

"A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest" - jegyzi meg Kubinyi Enikő.

A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz vendégkutató vett részt. (MTI)