Az idei világbajnokság utolsó klasszikus csoportkörös napját hozta el a vasárnap, meglepően jó meccsekkel, egyébként. Az angolok például kifilézték Panamát, de úgy, hogy gyakorlatilag körökkel gyengébben játszottak, mint néhány napja Tunézia ellen, akiket gyakorlatilag szétcincáltak, mégis vért izzadva brusztolták csak ki a három pontot. Szenegál és Japán őszinte meccsen, jó focival ikszelt le egymással, este pedig a kolumbiaiak mutatták meg, hogy van bennük kraft - még akkor is, ha a lengyel csapat olyan gyenge volt, mint tetszőleges illiberális vezető parlamenti ellenzéke.

Anglia-Panama 6-1

Úgy esett, hogy bár az angolok képtelenek voltak igazán jól játszani a meccsen, már a félidőben azt számolgattuk az óbudai sörterasz padjain, vajon veszélyben lesz-e Nyilasiék rekordméretű vb-győzelme Salvador ellen (10-1, bár kevesen tudják, hogy ez csak holtversenyes első hely: egyrészt 1974-ben a jugók 9-0-ra pofozták le Zairét, másrészt '54-ben az Aranycsapatnak is volt egy kilencgólos különbséggel behúzott meccse Dél-Korea ellen).

Külön röhögésre adott okot, hogy az angolok megint főleg pontrúgásból voltak veszélyesek. Azok után, hogy Tunézia ellen két szögletgólt virítottak, tegnap Stones is ebből a műfajból szerezte az első gólját, és erre duplázott rá egy pöpec szabardúgás-variáció után, Kane meg gurított mellé két tizenegyest, amelyek közül az egyiket egy szögletet megelőző bírkózás okán fújt be a játékvezető. Az angoloknak lényegében nem volt szüksége arra, hogy focizzanak, elég volt megvillantani néhány jól begyakorolt mozgást állítótt labdából, mint például itt:

link Forrás

Kosárlabdások előnyben: ez egy sima pick and roll, lánykori nevén elzárás-leválás. De van még tovább is, tessék.

link Forrás

Mivel én nem vagyok nagy NFL-szaki, az egyetemi amerikai futballt meg még hírből sem nagyon ismerem, kénytelen vagyok a zseniális akiraly szakértelmére hagyatkozni, aki viszont eszi-issza az ilyesmit. Na, szerinte ez egy tankönyvi four verticals, vagyis four verts volt, ami ugye így néz ki:

A Napnál is világosabb: az angol stáb szemrebbenés nélkül emel át elemeket a major sportokból, hogy így tegye hatékonyabbá a rögzített játékhelyzetek kihasználását. Jó kérdés mondjuk, hogy ha ilyen figuráik vannak a tarsolyban, akkor azokat miért kell kijátszani egy padlón lévő ellenféllel szemben:

link Forrás

Most ott tartanak, hogy a vb-n szerzett 8 góljukból hatot lőttek álló labdából. Apropó nyolc gól:

az angolok a két legutóbbi vb-n összesen 5 gólt szereztek.

Igaz, ott nem játszhattak Panamával egyszer sem.

Érdekes volt látni azt is, hogy a közép-amerikaiak mennyire nem alkalmazodtak a játékvezetői felfogáshoz. A második angol tizenegyest megelőzően gyakorlatilag addig ütötték-vágták Kane-t, míg a játékvezető kénytelen volt tizenegyest ítélni. Nem akarok vészmadár lenni, de az ilyen meccsekről szokott kiderülni x év múlva, hogy khm, izé, hogy is mondjam, szimpatikus szingapúri és maláj fiatalemberek anyagi gyarapodását is elősegítették.

És ha már Kane szóba került (aki egyébként mintaszerűen vágta be a két tizenegyest, és már minden idők második legeredményesebb angol játékosa a vb-ken, holtversenyben Geoff Hursttel): az ő két meccsen szerzett öt gólja a harmadik legtöbb, amit ennyi idő alatt vb-ken bemutatkozó játékos szerzett - valaha. Csak Kocsis Sándor 1954-ben és Just Fontaine négy évvel később tudott ennyi, vagy ennél több gólt összelapátolni az első két csoportmeccsen. A csoportmeccseken lőtt legtöbb gól rekordja egy vb-n belül egyébként Kocsisé - holtversenyben a nyugatnémet Gerd Müllerrel -, aki 1954-ben két meccsen diszkrét hét gólt gurított a koreaiaknak és az NSZK-nak.

Japán-Szenegál 2-2

Bár a szakik inkább a lengyelek és Kolumbia továbbjutását várták a H jelzésű négyesből, az első két meccset Japán illetve Szenegál húzta be. Előbbi volt nagyobb meglepetés, igaz, nem nagyon lehetett tudni, a Kolumbia felett aratott győzelemben mekkora szerepe volt annak, hogy a dél-amerikaiak egyrészt lényegében a teljes meccset emberhátrányban játszották le, másrészt 1-1 után beszari argentin edzőjük, José Pekerman döntése értelmében nem igazán lépték át a felezővonalat a labdával.

Nos, annyit mindenképp sikerült megtudnunk: Japánnak baromi jó kis csapata van.

Hajtanak, küzdenek ezerrel, fegyelmezettek védekezésben, kifejezetten ötletesek támadásban - nem véletlen, hogy a kezdő csapatukban mindössze egyetlen otthon játszó játékos akad, a középhátvéd Sodzsi.

A kapitány Nisino egyébként úgy döntött, nem változtat Kolumbia ellen jól vizsgázó kezdőcsapatán: maradt a kapuban a feltűnően bénácska Kavasima kapus (pedig több japán újságíró megsúgta a torna előtt, hogy a fiatal Koszuke Nakamurára érdemes lehet majd figyelni), a védelem két szélén az ex-interes Nagatomo valamint a marseille-i Szakai, illetve a középpályán az első meccsen remeklő Sibaszaki és Hasebe.

Szenegál kapitánya, a menő gőlörömével és hajkoronájával világhírnévig hasító Aliou Cissé egyet változtatott: kidobta a kezdőből a center Mame Biram Dioufot, hogy egy másik Stoke City-ből beválogatott játékost, a középpályás Ndiayét tegye be a pálya centrumába. Az afrikaiak szerkezete ettől a váltástól stabilabb lett, csapatként is jobban néztek ki, mint a lengyelek ellen, akiket jobbára elképesztő fizikumukkal darálták le, no meg azzal, hogy kihasználták a hervasztó egyéni leolvadásaikat.

A meccs ennek megfelelően jóféle ikszes hangulatot hozott: a szenegáliak voltak az ügyesebbek és az erősebbek, Japán viszont a fegyelemezettebb, íme.

link Forrás

Bár Szenegál kétszer is vezetett, a körmük szakadtáig küzdő japánok kétszer is felálltak a padlóról: másodszor annak a Keiszuke Hondának a vezetésével, aki azok után, hogy az előző meccsen zsinórban harmadik vb-jén is osztott ki asszisztot, most gólok tekintetében is összehozta ezt a truvájt - első ázsiai játékosként a történelemben.

Honda amúgy nagyjából egyszerre indult Dzsudzsák Balázzsal Hollandiában: a Venlo játékosa volt (félelmetes párost alkotva a Nigéria színeiben Izland ellen duplázó Ahmed Musával), majd ugyanúgy Oroszországba igazolt, csak egy jobb csapatba, a CSZKA Moszkvába. És innen neki még volt visszaút Európába, sőt, egy igazi gigász, az AC Milan csapott le rá. Itt mondjuk Hondának nem nagyon ment a játék már, meg hát a Milan is éppen ezekben az években süllyedt történelmi mélységekbe. Mégis, ő játszott topligában, a Hollandiában anno nála többre taksált Dzsudzsák Balázs meg már nem igen fog.

A döntetlennek amúgy ezen a meccsen Kolumbia örülhetett igazán, merthogy este

Lengyelország-Kolumbia 0-3

link Forrás

A lengyelek összeomlásáról érdemes itt talán most egy picit beszélni, mert Kolumbiáról talán lesz még idő értekezni később is (Pekerman amúgy önmagát megtagadva telepakolt támadásban is veszélyes emberekkel a kezdőt az első meccshez képest: jött James, Yerri Mina, Aguilar, Barrios, lényegében egy teljes középső tengely).

Nos. A lengyelek úgy indultak, mint a csapat, amelyik egész Európából a legbiztosabban harcolta ki a kvalifikációt a dánok, Románia és Örményország előtt. Lewandowski, a Bayern szupersztárja a teljes selejtező-sorozat legjobb góllövője lett 16 találattal, miközben ekkor még viszonylag keveseket érdekelt, hogy ebből a rengeteg gólból mindössze 5 született akcióból.

• 6 tizenegyes
• 5 pontrúgás után (két fejesgól, két közvetlen szabadrúgásgól, egy közvetett szabadrúgás után)
  
• 5 akciógól.

Az öt akciógólt is érdemes persze tovább bontani: Lewnadowski ezeken belül két találatot szerzett nagyon durva egyéni hiba után (lásd még: ki nem kényszerített hiba), kettőt pedig bekotort pér centiről.

Az egésszel persze csak annyit akarok mondani, hogy valójában már a selejtezők alatt sem igazán tűnt úgy, hogy a lengyel válogatott igazán képes lenne kiszolgálni sztárcsatárát, aki ráadásul

rettenetes rossz formában érkezett a vb-re.

Utóbbi okait érdemes találgatni még egy picit. A torna előtt az egyik lengyel újság előállt egy sztorival, mely szerint a játékosok isznak mint a kefekötő, és a mexikóiak kurvázós botránya is csak azért járhatta be a világsajtót, mert a lengyelek titoktartóbb fajta, amúgy a fasorban sem volt hozzájuk képest a dolog élvezeti értéke. Ezt akkor még simán lesöpörték az asztalról, mondván: fake news, bulvár, trash, nincs itt semmi látnivaló, kérem, haladjanak tovább.

A Szenegál elleni bukta után viszont hirtelen megint felerősődtek ezek a hangok. Az egyik lengyel szurkolói portál (Łączy nas piłka) arról írt a mérkőzést követően, hogy Lewandowski és a 100. válogatottságát éppen a torna első meccsén ünneplő Jakub Błaszczykowski összevesztek. Lewandowski állítólag megunta, hogy a keret nagy része kicsit sem profi módon viselkedik, ezért ráborította az asztalt a renintensekre. Błaszczykowski amondó volt, egy kapitánytól ez méltatlan, foglalkozzon inkább a saját bűnrossz játékának okaival. Kész volt a botrány.

Innen indulva persze nem sikerült jól játszani a kolumbiaiak ellen (Błaszczykowski egyébként nem volt tagja a kezdőcsapatnak), nyilván, sőt, a 0-3-mal lényegében megsemmisült a lengyel válogatott. A meccs után több játékos (Glik, Rybus) nyilvánosan arról beszélt a sajtónak, hogy Adam Nawalka szövetségi kapitány egyszerűen nem elég jó edző és nem volt képes megfelelően felkészíteni a csapatot a tornára.

Kisült az is, hogy a vb-keretbe kisebb meglepetésre bekerülő, 33 éves Slawomir Peszko csak Lewnadowski kegye okán élte túl a keretszűkítést: a szupersztár lényegében megzsarolta a szakvezetést, hogy vagy jön a barátja is a csapattal, vagy részéről nincsen vb. Ez állítólag jó pár ember szemét szúrta a keretben, az meg pláne, hogy a Bayern sztárjának sleppje hangos ünneplést tartott a kerethirdetés után - állítólag ennek a bulinak a hevében sérült meg a Monaco védője, Kamil Glik is, aki így kénytelen volt kihagyni a Szenegál elleni meccset és tegnap is csak csereként állt be, látszólag teljesen érthetetlenül.

De itt még mindig nincs vége: az egyik legismertebb, általában legjobban értesült lengyel újságíró, Stanowski szerint Błaszczykowski, Krychowiak és a cserekapus Fabianski vezetésével platform szerveződött Lewandowski ellen az öltözőben. Két céljuk volt, leváltani a csatárt a csapatkapitányi posztról és kiharcolni, hogy több fiatal (Bednarek, Kowniacki, Linetty) kerüljön be a kezdőcsapatba.

A vita jelenleg ott tart, hogy a védő Michal Pazdan nyilvánosan kimondta: nyíltan és őszintén kell beszélni arról, ami a torna előtt Arłamow-ban, a lengyel válogatott edzőtáborában történt.

Mi már pattogtatjuk a kukoricát.

(Mától napi két meccsel robog tovább a vébé a csoportkör utolsó fordulójával: 16:00-tól és 20:00-tól párban jönnek a meccsek. Kezdésnek az A-csoportban az oroszok és Uruguay lemeccseli egymással a csoportelsőséget, Egyiptom pedig megpróbál becsületgyőzelmet fogni Szaúd-Arábia ellen. Este nyolctól aztán jön a ki-ki meccs Irán és Portugália között, míg Spanyolország Marokkóval játszik.)