Így lettek lovaim
2018 május 04., 20:38
Esik a hó, seggen csúszik az igazgató, na de mennyit fingik a ló?
Egy krosszmotor benzint éget és CO2-t meg más aggályos gázokat ereget a légkörbe, ha szórakozik vele az ember. Egy pár síléc önmagában nem szennyez, de az elautózás a hegyekbe már igen. A futással kopik a cipő talpa, így veszélyes mikroműanyag-szemcsék jutnak a természetbe. Szóval a meztelen birkózáson kívül elég kevés hobbi van, ami ne okozna valami galibát a környezetünkben. Nincs ez másként a lótartással, lovaglással sem, bármennyire is természetes a látvány, ahogy egy paci szalad a mezőn.
Ha egy paci tényleg csak úgy szalad a mezőn, meg néha megáll legelni, az rendben van, de a hobbilovakat ennél rendszerint intenzívebb tartáskultúrában szoktuk menedzselni. A legrosszabb az egész évben istállózott ló, amire akár még fűtenek is és külön lószállító buszt vesznek neki, hogy azzal vigyék akár nemzetközi versenyekre; egy ilyen négylábú értéktárgynak nyilván nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint akár egy GT3-as Porschénak, amivel pályanapozni jár a gazdája.
A mi két öreg családi lovunk (akikről itt írtam korábban) nincs ilyen nagy becsben, több okból sem. Ridegen tartjuk őket, ami azt jelenti, hogy van egy falusi telken egy beállójuk, egy kis kifutójuk, tavasztól őszig bérelt legelőjük, télre pedig bebálázott szénájuk, amit egy helyi gazdától veszünk. A vizet kútból húzza nekik a szivattyú, a kutat és a villanypásztort napelemről működtetjük (erről lesz még szó egy másik cikkben a későbbiekben). Ugye, milyen ökodolog ez így? Hát a fenét.
Először is: a ló fingik. No nem annyit, mint egy tehén, de azért mégiscsak számottevő a metán-kibocsátása. A kérődző állatok takarmány-hasznosítása jobb, mint a nem kérődzőké, viszont a bonyolultabb, alaposabb emésztés eredménye egy csomó járulékos metán. Egy átlagos tehén legelőn tartva 54, istállózva 84 kg metánt bocsát ki egy év során (forrás). Egy szintén átlagos ló ennél jóval kevesebbet: kb. 18 kg-ot évente.
Fun fact: mivel ez a 18 kg metán üvegház-hatását tekintve kb. 235 liter elégetett benzinből származó CO2-emissziónak felel meg, vagyis a ló éves CO2-egyenértékes üvegházhatásából elautózhatnánk egy Suzuki Swifttel mondjuk Moszkváig meg vissza. (6,5 literes fogyasztással 1800 km oda-vissza.)
És ott van még a másodlagos emisszió: a nálunk jellemző tartáskultúrában ősz közepétől tavasz közepéig elcsócsált takarmány. Az a heti egy bála széna sajnos nem extra CO2-emisszió-mentesen kerül eléjük. 35-40 darab 300 kg körüli tömegű ún. 130-as (kb. 130 centi magas) körbálához két hektárról kell lekaszálni a füvet, márpedig ezt manapság már nem kézi erővel szokás végezni. A bálázást meg pláne nem.
Nyilván gépmérettől, tereptől függően változik a vonatkozó képlet, de a témában elvégzett tanulmányaim szerint ezt a két hektárt nagyjából 40-50 liter gázolaj felhasználásával lehet géppel lekaszálni, a szénát bebálázni, a bálákat felrakodni majd a lovak szállására hordani és lerakodni. Egy liter gázolajból kb. 2,6 kilogramm CO2 keletkezik, vagyis 50 literből 130 kg. ÉS most jön mai tudományos cikkünk legparádésabb kérdése:
Hogyan hat ez a szénatermeléssel összefüggő gázolajégetésből származó CO2 a Föld klímájára a lófing viszonylatában?
A metán a szén-dioxidnál nagyjából 30-szor intenzívebb üvegház-gáz. A fenti számítások szerint egy átlagos ló egy évre elegendő, a mezőgazdaságban szokványos géppel betakarított szénaszükségletéből kb. 65 kg szén-dioxid keletkezik. Egy év alatt ugyanez a ló 18 kg metánt termel. Az aránypár: 540:65, vagyis kb. 8,3.
Így mindösszesen elmondható, hogy a ló önmagában, pusztán anyagcseréje folytán nyolcszor annyi üvegház-hatású gázt ereget a légkörbe, mint amennyit a fél-intenzív tartásához szükséges takarmánytermelés eredményez.
A tanulság: tartson inkább mindenki traktort, mint lovat, még mindig jobban járunk!
UPDATE: nem hittem volna, de a kommentszekcióban volt, aki ezt a végső mondatot komolyan vette, szóval: EZ EGY VICC!!! Igazából a ló kevésbé terheli a környezetet, mint egy traktor.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.