Az UNESCO a córdobai kalifátus székhelyét és az ivreai Olivetti-féle iparnegyedet is rátette világörökségi listájára

A dél-spanyolországi Medina Azaharát, a hajdani Córdobai Kalifátus székhelyét és az észak-olaszországi Ivrea város Olivetti-féle iparnegyedét is felvette a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága.

Medina Azahara

Az andalúziai középkori arab muszlim várost Córdoba első omajjád kalifája, III. Abd ar-Rahmán építtette a 10. században az újonnan létrehozott Córdobai Kalifátus központjaként. De a város tündöklése nem sokáig tartott, mert a kalifátus megszűnéséhez vezető 1010-es lázadásokban Medina Azaharát is lerombolták.

Fotó: Manuel Cohen/Manuel Cohen

A város maradványai 8 km-re fekszenek Córdobától, és turisták által is látogathatók. A híres mecsetjét katedrálissá építették át a vidék katolikus királyok általi 13. századi visszahódítása után. Az UNESCO indoklása szerint a romok „mély ismeretekkel szolgálnak Al-Andalusz (az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt álló része) mára letűnt nyugati muszlim civilizációjáról”.

Az Olivetti-féle iparnegyed

Olaszország 54. helyszíneként került fel a világörökségi listára a piemontei Ivrea város Adriano Olivetti (1901-1960) gyáriparos által megálmodott iparnegyede, ami egy nagyüzemen kívül magába foglal közigazgatási és szociális épületeket, illetve lakóházakat is.

Az elsőrangú olasz urbanisták és építészek tervezte épületegyüttes tükrözi a Közösségi Mozgalom eszméit, ez a példamutató társadalmi projekt a gyáripari termelés és az építészet viszonyának modern megközelítését fejezi ki – indokolta a döntését az UNESCO.

Egy Olivetti-féle gyár 1920-banFotó: Farabola/Leemage/AFP

A keresés és a kísérletezés prioritást jelentett a főleg írógépeiről és egyéb irodai berendezéseiről ismert Adriano Olivettinek, aki igyekezett összhangba hozni az ipari fejlődést az egyén jogainak tiszteletben tartásával és a részvételi demokráciával a vállalatán belül és kívül is.

Japán és koreai templomok is bekerültek

A világbizottság még szombaton felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt és 7 hegyi templomot a Koreai-félszigeten. A Japán déli részén fekvő 10 egykori keresztény falu, a Hara-vár és az Oura-katedrális „egyedülálló módon tanúskodik olyan keresztények kulturális hagyományáról, akik 250 éven át rejtve élték meg és adták tovább hitüket” – áll az indoklásban.

A Koreai-félszigeten buddhista hegyi templomok tanúskodnak arról, hogyan olvadt össze a hit az őshonos vallásokkal. Az UNESCO hét ilyen dél-koreai templomot nyilvánított a világörökség részévé. Az indoklás szerint „ezek a hegyi kolostorok szent helyek, amik napjainkig fennmaradtak a hit és a mindennapi vallásgyakorlás eleven helyszíneiként”.

Chiribiquete Nemzeti Park

Felkerült a világörökségi listára az ősi sziklarajzairól és természeti csodáiról híres kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Park, aminek 27 800 km2-es területén 600 ezer ábrázolás ismert.

Szászánida Régészeti Táj

A kulturális örökségben rendkívül gazdag Iránból Szászánida Régészeti Táj összefoglaló néven három régióból nyolc iszlám előtti régészeti lelőhely került fel a világörökségi listára a délkeleti Fársz tartományból, a szászánida dinasztia bölcsőjéből.

Aasivissuit-Napisat Inuit Vadászterület

Az Aasivissuit-Napisat Inuit Vadászterületet Dánia 10. és Grönland 3. világörökségi helyszíneként vették fel a listára. A 4000 km2-es eszkimó vadászterület egy, a tengeri és szárazföldi állatok vadászatán és az évszakokhoz kötődő migráción alapuló kulturális tájat, továbbá egy a klímával, a hajózással és az orvoslással összefüggő gazdag és mai napig is élő szellemi kulturális örökséget alkot az UNESCO indoklása szerint. A térségben 4200 évnyi emberi történelem nyomai fedezhetők fel. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.