Azért nem haltak meg magyarok is, mert nálunk nem divat a nyers kukorica evése, maximum a pontyok körében

Egészségügy
2018 július 10., 12:22

Hiába hívott vissza a Nébih egy rakás fagyasztott zöldségfélét, hiába nem volt magyar halálos áldozata az utóbbi évek legnagyobb port kavart, öt országban 9 halálos áldozatot szedő magyar élelmiszer-fertőzési botrányának, az ügyben egy rakás kérdés nyugtalanítóan nyitott maradt.

Kezdve azzal, hogy hogy a hóhérba fertőződhetett meg egyáltalán a gyilkos baktériummal pont a kukorica, vagyis az a zöldségféle, ami nem földesen-trágyásan, hanem természetes, vastag burokban, tisztán érkezik a gyárba? Ekkora volt a mocsok Baján?

Fel is tettünk egy rakás kínos kérdést a Nébihnek, a válaszokból pedig szépen kirajzolódott, hogy mi vezetett a 9 halálesethez, és hogyan lehetséges, hogy az a bizonyos bajai élelmiszerüzem mindezek ellenére ebben a pillanatban már vígan termel - igaz, a most bezacskózott árukat egyelőre nem dobhatják piacra.

Kezdjük tehát azzal, hogy konkrétan hogyan került a baktérium a kukoricára.

A válasz egyik fele az, hogy már eleve ott volt rajta. A Listeria monocytogenes ugyanis olyan baktérium, ami természetes módon, eleve megtalálható egy csomó nyers zöldségfélén, nem arról van szó, hogy mondjuk trágyának kéne ráfröccsennie a fertőzéshez. A Listeria jelenléte annyira szokásos és természetes, hogy bizonyos mennyiség jelenléte nemhogy a nyers zöldségeken, de az azonnali fogyasztásra szánt, konyhakész termékekben is engedélyezett.

A Listeria - miközben minden évben jó pár ember haláláért felelős - nem valami elpusztíthatatlan ellenfél, hanem sima mosással vagy rövid hőkezeléssel eltüntethető.

A Nébih, mint a válaszaikból kiderült, már tavasz óta vizsgálódott a bajai hűtőüzemben, és amint azonosították a halálesetekért felelős baktériumtörzset, meg is találták a fertőzés forrását az egyik gyártósoron. De, mint külön hangsúlyozták, a gyárban ennek ellenére sem hibáztak.

Hogy lehetséges ez?

Úgy, hogy mint kiderült, itt egy olyan, újonnan megismert Listeria-törzs gyilkolt, ami minden eddig ismertnél kisebb baktériumszám mellett is képes fertőzni. De még ez az újonnan felfedezett, különösen veszélyes törzs is villámgyorsan kiirtható, ha az ember megfőzi, párolja vagy süti a felhasznált zöldséget.

Éppen amiatt nem halt meg vagy betegedett meg egyetlen magyar fogyasztó sem.

Nálunk ugyanis egyszerűen nem szokás nyersen enni a Baján csomagolt fagyasztott zöldségféléket. Csak olyan országokban haltak meg emberek, ahol szokásos dolog nyersen enni a kukoricát. Nálunk még a megveszekedett zöldsalátarajongók sem nyersen vagy minimális forrázás után teszik bele a sárga magokat a salátájukba, hanem párolva vagy főzve. A népszerű kukoricakonzervekben mindig hőkezelt, puha kukorica van. A Bajáról származó gyilkos zacskókban viszont a csőről levágva azonnal lefagyasztott, nyers verzió volt, amit Magyarországon ebben a formában maximum a pontyok fogyasztanak néha, ha egy horgász nyers tejes kukoricával csalizik.

A Nébih válaszaiból kiderül, hogy olyan áldozat is lehetett, aki valami nyers zöldségturmixba dobott némi kukoricát is.

Mint megtudtuk, a bajai fagyasztóüzem már totálisan Listeria-mentes és újra termel. De a becsomagolt zöldségeket nem adhatják el, csak egy hosszabb, garantáltan baktériummentes időszak után. A hatóság ezért sűrűn ellenőrzi a termelést, folyamatosan vesznek mintákat a gépsor különböző pontjain és a piacra szánt kész zacskókból is.

A Listeria igen trükkös ellenfél. 

Lényegében mindenütt ott van, de jellemzően csakis akkor betegít meg, ha sok van belőle - bár ez a mostani ugye pont nem ilyen eset volt. Egészséges felnőtt embert ugyanakkor még így is baromi nehezen tud megfertőzni, nem véletlen, hogy az áldozatai jellemzően csecsemők, terhes nők, öregek vagy más betegség miatt lerottyant immunrendszerű emberek. Ha viszont egyszer annyira beteggé tesz, hogy kórházba kell feküdnünk vele, akkor igen nagy százalékban meg is öl.

Magyarországon évente 10-40 ember szokott megbetegedni tőle, a lakosság méretéhez viszonyítva az egyébként makkegészséges Skandináviában négyszer ennyien esnek tőle ágynak és halnak meg.

Nem véletlen, hogy a felelősen viselkedő terhesek manapság már nem esznek nyers zöldségsalátát.

A megbetegedés szempontjából legkockázatosabb ételfélék a következők:

  • nyers, pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek;
  • nyers tejből készült lágysajtok (feta, brie, camembert, stb.);
  • nyers húst tartalmazó ételek, húskészítmények;
  • nyers halak, füstölt lazac;
  • nyers zöldségből készült saláták.

Ilyesmiket a terheseknek tehát egyáltalán nem érdemes enniük, mert ők maguk is belehalhatnak, de a betegség képes károsítani a magzatot is. 

Arra is kíváncsi voltam, hogy mi tartott ezen ennyi ideig, hiszen az inkriminált kukoricaszállítmányok 3 éve kerültek piacra. A válasz erre az volt, hogy

A L. monocytogenes megbetegedést okozó törzsének specifikálása, a genetikai állomány feltérképezése, majd azok összehasonlítása nagyon hosszadalmas folyamat, ezt bizonyítja az is, hogy az első megbetegedések évekkel korábban jelentkeztek, és az összefüggéseket csak most sikerült megtalálni.

Az sem gyorsította a nyomozást, hogy darabra igen, kevés, elszórt eset alapján kellett rájönni a közös forrásra. Az ügyben idén februárban került képbe a bajai üzem, a magyar hatóság, a Nébih ezek után kapcsolódott csak be a nyomozásba.

A Nébih többször is hangsúlyozta, hogy ha megfőzzük a zöldségeket, garantáltan soha nem fertőz meg minket a Listeria egyik törzse sem.  

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.