Az amerikai törvényhozás kérdéseire adott hétszáz (700!) oldalnyi írott válaszba rejtve ismerte be a Facebook, hogy 2015-ben, amikor végre véget vetett addigi gyakorlatának, mely alapján a platformjára appokat fejlesztő cégek milliós nagyságrendben porszívózhatták fel Facebook-felhasználók érzékeny személyes adatait, néhány cégnek átmeneti mentességet adott.

Ilyen volt például a Hinge nevű randiapp, vagy a Spotify. És ilyen volt egy orosz nagyvállalat, a Mail.ru.

Senki sem állítja, hogy a Mail.ru bármi illegális dologra használta volna ezeket az adatokat. De a dolog optikája elég rossz:

• a Facebook az amerikai elnökválasztást megelőző évben, az előválasztási kampány korai szakaszában adott hozzáférést felhasználói adataihoz egy orosz cégnek;
  
• egy olyan orosz cégnek, aminek az alapító-tulajdonosát, Jurij Milnert a Paradise Paper iratok alapján dollárszázmilliókkal tömött ki a Kreml;
  
• és aki ezt a pénzt részben Facebook-részvényekbe fektette.
  

A Mail.ru a Wired érdeklődésére először is közölte, hogy kizárólag saját üzleti céljaira és termékfejlesztésre használta a felhasználók adatait, szigorúan a Facebook előírásainak megfelelően. Másrészt elhatárolódott alapítójától, Milnertől, aki "2003 óta nem vezérigazgatója a cégnek, 2010-ben eladta részvényeit, 2012-ben pedig távozott a cég igazgatótanácsából".