Ez volt Deschamps jutalomjátéka
Didier Deschamps nem alaptalanul az egyik legtöbbet ócsárolt szövetségi kapitány. Talán már két éve is a világ legerősebb keretével rendelkezett, és a mostani vébére olyan kiváló játékosokat hagyott ki, mint Anthony Martial, Adrien Rabiot, Alexandre Lacazette, Kingsley Coman, Kurt Zouma, Wissem Ben Yedder, vagy a már évek óta parkolópályán lévő Karim Benzema (Gignac kihagyott helyzetére az EB döntőből emlékszik valaki?), Franck Ribéry páros.
A kritikusok szerint stílusa, futballfilozófiája (ha van egyáltalán) nem más, mint üres pragmatizmus, némi csapatszellemmel, egy jó adag világbajnoki tapasztalatra épülő franciás önbizalommal megspékelve. Az utolsó perces csoportgyőzelmek már az EB-n is csak úgy hemzsegtek (Románia, Albánia), és ezen a vébén se villogtak (Ausztrália és Peru ellen is megszenvedtek, míg a dánok ellen a vébé talán legrosszabb meccsét játszották). Izland eltakarította az angolokat két éve, míg idén Uruguay és Belgium segített be, plusz ugye Sampaoli mester rettenetes terve.
Deschamps a mákológép, a franciák szerencsés flótása, mintha egy jólfésült színésznek kellene egy háborút megnyernie, miközben ő csak akcióvígjátékra szerződött. Deschamps lenne a Trópusi Vihar együgyű Speedmanjének (Ben Stiller) és a módszerszínész Kirk Lazarusának (Robert Downey Jr.) francia verziója? update: kiváló grafikus kollégánk Fazekas-Szűcs István segítségünkre segített: a vietnámi háborút megjárt, Nick Nolte által alakított "Négylevelű, mert mindenkivel elhiteti, hogy klasszis edző. Annyi a bibi, hogy az ő múltja igaz."
Lehetne folytatni Deschamps pocskondiázását, de
a tény az, hogy a belgák elleni elődöntő a francia szövetségi kapitány jutalomjátékaként kerül be a vébétörténelembe.
Deschamps ugyanis több remek megoldást is kitalált, mintegy előre látva Roberto Martínez taktikájának gyenge pontjait: Belgium Meunier eltiltása és akut szárnyédőhiány miatt egy védekezésben négy, támadásban Chadli feltolása miatt háromvédős alakzatban állt fel.
Mousa Dembélé beállításával (Fellaini és Witsel mellé,) egyrészt Mbappéra maradt egy kisegítő ember (Vertonghennek nincs meg a sebessége a francia tini szupersztár féken tartására, igaz talán senkinek sem) védekezésben, másrészt az jól látszott, hogy Martínez a belga középpályát akarta megerősíteni az igencsak kemény Pogba-Kanté-Matuidi hármas ellen. Deschamps viszont erre a sokszor, a saját térfelének középen óriásit védekező, Olivier Giroud visszavonásával válaszolt, és így a nyomás nélkül maradt belga középső védőkre maradt a játék szervezése.
A sokszor mélyen a francia térfélen feltűnő belga középső védők csak oldalra tudtak passzolni (a közepét jól lezárták Pogbáék), és ha, pl. mint a 12. percben egy-egy elvétett átadást lefülelt a fantasztikus Kanté, akkor könnye tudta indítani az első félidőben nagyszerűen játszó Griezmannt, vagy a mindig egy kontrára kapható Mbappét, akit Pogba Dembélé bealázása után óriási labdával talált meg.
Lássuk, hogy ez miért nem sikerült: A terület leszűkítésével és a kompakt, stabil és mély védekezésre alapozó kontrajátékot játszó Franciaország nem hagyott időt és teret Belgiumnak sem az alapjátékának érvenyesítésére, sem a kontráinak kibontakozására.
Kevin de Bruyne megkapta Deschampstól a Messinek kijáró tiszteletet, vagyis Kanté és Matuidi egymásnak passzolták át, de sokszor ketten is őrizték, így jobbára csak őrlődött. A brazilok ellen szintén remeklő Lukakut úgy eltüntette a Varane-Umtiti duó, hogy egy labdaérintése volt az ellenfél tizenhatosán belül az első 45 percben. A sors iróniája, hogy ez az első félidő hosszabbítában Umtiti óriási hibája után történt, és Lukaku nem igazán számított rá. A jelenet szinte tökéletesen jellemezte a belgák tehetetlenségét és a United csatár frusztrációját. Eden Hazard balszélre húzásval Martínezenk az volt a célja, hogy a Chelsea zsenije a gyenge pont Benjamin Pavard ellen egy az egyben párharcokat nyerjen. A franciák azonban Pogba és Varane közreműködésével erre remekül fel voltak készülve, ettől még Hazard azért világsztár, mert így is 12-ből tízszer sikerült jól cseleznie:
Persze mindenre nem lehet felkészülni, és amikor a 15. percben Lloris nyomás alá került, majd Pavard fejbárpajt vesztett, de Bruyne remek labdával találta meg Hazard-t, aki nagy helyzetben ellőtte keresztbe a kapu mellett. Klubtársa, Alderweireld szöglet utáni lövésénél a Tottenham kapusa nemcsak helyrehozta hibáját, óriási bravúrt mutatott be. Azt kevesen gondolták hogy ez a tíz perc (Hazard 19. perces lövését talán inkább Fellaini mentette szögletre) lesz Belgiumtól a maximum, de így lett. A félidő második részében ugyanis 9 francia lövésre nem érkezett belga válasz, de a mezőnyben fantasztikus munkát végző Griezmann-nak (4-5 Messi szintű megmozdulása volt amivel 2-3 ember szorításában kihozta-kipasszolta) és Giroud-nak nem maradt ereje a befejezésre, így csak egy lövés talált kaput.
Az az egy kaput eltaláló francia lövés a meccs talán legnagyobb helyzete volt: Mbappé zseniálisan tálalt Pavard elé, Courtois azonban óriásit védett.
A belgák támadásainak megfékezésében óriási szerepe volt a Matuidi-Pogba duónak, hiszen 9 kísérletből 8 sikeres szerelést mutattak be az első félidőben, míg az egész belga csapatnak nyolcból három jött össze! Pogba és Matuidi a második félidő elején is megmaradtak főszereplőnek: az ő kontrájukból jutott Giroud lövéshez, majd miután Kompany szögletre mentett, Umtiti megelőzte Fellainit, és góljával még inkább felborította a meccs rendjét. Mint az argentinok ellen, Deschamps csapata itt is nagyon megnyomta a második félidő első 15 percét, és óriási helyzeteket alakított ki. A kitámadó Belgium, az egy ritkábban visszaérő Dembélé, és a remek francia kontrák miatt szinte csak asszisztált a Kylian Mbappé showhoz:
(jól látható, hogy Umtiti gólja után az XG, azaz a helyzetek minőségét mutató várható gólok száma, megugrik egyről kb 1.7-re alig 15 perc alatt.)
Martínez változtatott a felálláson: de Bruynét visszarendelte középső középpályásnak, míg Dembélé helyére behozta Dries Mertenst a támadójáték segítésére. Egyik terve sem vált be Martíneznek: a City sztárja a második félidőben több pontatlan átadással vétette magát észre, míg a Napoli zsenijének csak a beadásai voltak hatékonyak, azt pedig Umtitiék állandó jelleggel fejelgették ki, bár Fellaini egy fejese és Witsel egy távoli bombája (előtte Varane talán a vébé legszebb szerelését mutatta be Hazard ellen) azért jó lehetőség volt. Giroud küzdelme a gólokkal végül eredménytelenül zárult, és mivel sem Griezmann sem Tolisso nem volt képes a hosszabbításban második gólt szerezni, maradt az 1-0.
Összeségében azonban Franciaország egy taktikus, érett, és lendületes játékkal megérdemelten jutott a döntőbe. A sokat szidott Deschamps pedig bemutatta, hogy képes nyerő taktikát (olyan elemekkel, mint Bruyne és Lukaku kikapcsolása, Pogba hátrahúzása, Giroud visszaléptetése, a jó visszatámadások) is kidolgozni.
Kicsit 98-asodunk, nem, Didier?
Persze "haters gonna hate" és aki a futballt ideologikusan nézi, annak azzal, hogy egy Ferrarit úgy vezet, mintha teherautó lenne, Deschamps továbbra is szúrni fogja a szemét. Pedig érdemes lenne megfontolni a kiváló magyar blog, az Omlette du Fromage szavait:
"Amivel Deschamps rendelkezik, az nem a puszta szerencse, hanem az a jelenség, amit a franciául réussite-nek hívnak. Magyar fordításban ez sikert, sikerességet jelent, tartalmában attól különbözik a szerencsétől, hogy ennek bekövetkeztét valamilyen erőfeszítés előzi meg (ellentétben a fába becsapódó villámtól). A réussite mögött nincs tétlenség, hanem valamilyen kapcsolata van az említett erénnyel és érdemmel. Amikor egy csatárnak “réussite”-je van, az azt jelenti, hogy mindent megtett, hogy gólt lőjön és a bizonytalanságban egy kis hátszelet kapott valahonnan. Mintha a szerencse megjutalmazná az erényt."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.