Olyan volt a horvát csapat, mint egy tragikus sorsú akciófilmhős: tudja, hogy a vesztébe rohan, viszi a teste, a szíve előre, de nem tudja elkerülni sorsát.
A két pragmatikus kapitány egymás ellen, Pogba Rakitic ellen, Modric Kanté ellen - szoros és izgalmas döntő várható, ahol a franciák nem rontanak neki a horvátoknak.
Talán egyetlen szövetségi kapitány sem kap annyi ócsárlást, mint a francia Didier Deschamps. A belgák elleni elődöntőben viszont megmutatta, hogy képes nyerő taktikát kidolgozni.
Gareth Southgate saját és Anglia, míg Jose Pekerman és játékosai Kolumbia démonjai ellen is küzdöttek ezen a rendkívüli téttel bíró nyolcaddntőben. Ez aligha különösebben szórakoztató, nézőcsalogató, viszont katartikus.
Mintha a teljes széteséstől csak egy lépésre álló kiöregedett bokszoló próbálná összeszedni minden maradék erejét egy nála tíz évvel fiatalabb, és gyorsabb ellenfél ellen, aki kicsit szórakozik az öreggel, mielőtt jól kiüti.
Már nem is annyira elképzelhetetlen, hogy Németország felkerüljön a kellemetlen listára: a címvédők közé, akik a következő vébén kiesnek a csoportkörben.
A nap lúzere nem az érthetetlenül kosárlabdássá vált Umtiti, Nigéria csak a melegítőjével hagyott nyomot, a horvátok a vébé legerősebb középpályássorát pazarolják el.
A szaúdiak annyira nem mertek az orosz tizenhatosra lépni, mintha aknamezőt rejtettek volna oda. Viszont kiderült, hogy a kapusuk tökéletes kondiban van!