A Kossuth térhez hasonlóan a Budai Palotanegyed egy részét is felzabálja az állam

Kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvényjavaslatot (pdf) nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A javaslat célja az indoklás szerint a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos egyes állami feladatok kereteinek meghatározása, és a már előkészítés alatt álló Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósítása érdekében egy önálló törvény megalkotása.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata szerint a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati közterület-, köztér-, illetve magasépítési ingatlanfejlesztések, valamint a fővárosban, illetve az agglomerációban megvalósuló vonalas közlekedési infrastruktúrafejlesztések, amiket a központi költségvetési szervek vagy 100 százalékban (közvetlen vagy közvetett) állami tulajdonban álló gazdasági társaságok valósítanak meg, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.

A tervezet szerint két nagyon különleges terület jöhet lére, a

  • „kiemelt budapesti fejlesztések”, és a
  • „kiemelten közérdekű beruházások”.

A törvénytervezet megalkotja a „kiemelt nemzetközi sportesemény” fogalmát is, ide sorolva a Budapesten megvalósuló kiemelt jelentőségű nemzetközi vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó sporteseményeket. A javaslat szerint egy, a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntés-előkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázattal és szerződéskötéssel összefüggő feladatok ellátása.

Államosítás a Budai Palotanegyedben

A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére is javaslatot tesz. Ez az indoklás szerint megteremti annak lehetőségét, hogy 

„a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabb legyen”. 

Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvényi rendelkezéssel a törvényhozás gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig elhelyezkedő területére vonatkozóan is – szerepel az indoklásban. A javaslat egy felülépítmény nélküli fővárosi önkormányzati telket vonna az állami tulajdon körébe.

A Palotanegyedben, a Vár Dísz tértől délre eső részét a várfalig teljes egészében, azon kívül pedig a környező utcákig az állami és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokra kiterjedően nem csak minden építésügyi, közművekkel kapcsolatos, közterület-használati szabály alól veszik ki, hanem

  • minden önkormányzati ingatlant államosítanak, illetve
  • lényegében kiveszik a területet a helyi önkormányzás alól (azaz a helyi építésügyi, településképi, közterület-használati, stb. rendeletek helyébe kormányrendeletek lépnek).

Ezzel ez a terület teljesen kikerül az önkormányzati fennhatósága alól.

Meggyorsítják az engedélykérést, ha például fákat kell kivágni

A törvénytervezet a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program (korábbi nevén Kemény Ferenc Program) megvalósítására irányadó különös szabályokat is meghatározza. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont meg a diákváros.

A kormány lényegében kikerüli az árvízvédelmi eljárásokat, hogy már a gát megépülése előtt megkezdhessék a munkát.

A törvényjavaslat módosítja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló jogszabályt, kiegészítve azt a „kiemelten közérdekű beruházás” intézményével. A javaslat ide sorolja a kiemelten fontos, közérdekű – különösen energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési – célt szolgáló, közfeladat ellátásával összefüggő beruházást. A kormány egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást egyidejűleg kiemelten közérdekű beruházássá is nyilváníthat majd a javaslat szerint.

A javaslat értelmében diákotthon létesítésére tekintettel is lehetne kisajátítani, ami az olimpiai falu funkcióváltása miatt kell, sportra eddig is lehetett.

Nő a filmes tao is

A törvénytervezet célja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996-os törvény és a mozgóképről szóló 2004-es törvény módosítása is, tekintettel az Európai Bizottság határozatára, ami Magyarország filmszakmai támogatási programja esetében jóváhagyta a közvetett támogatás mértékének 25 százalékról 30 százalékra növelését. Vagyis a filmes tao-kedvezmény mértéke emelkedik 25-ről 30 százalékra.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.