Lehet, hogy a Kossuth tér helyett Esztergomba költözik a Kúria. Az eredeti elképzelés ugyan az volt, hogy a bíróság visszafoglalja az Igazságügyi Palota épületét, ami 1896-ban készült el, Hauszmann Alajos tervei alapján.

Addig simán is ment, hogy a Néprajzi Múzeumot kipaterolják, a Városligetben lesz majd az új múzeumi épület. Viszont a déli szárnyat a balos Politikatörténeti Intézet használja és eszük ágában sincs könnyedén feladni azt. 

A 12 ezer négyzetméteres épületből négyezret használ az intézet. Ezt az a használati jog alapozta meg, amit az MSZP jegyeztetett be még 1989-ben az intézet jogelődje, a Párttörténeti Intézet számára. A szerződést megerősítette a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az MSZP és a PTI 1996-ban. (Az Intézet tulajdonosa most az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány.)

Az épület sorsát két per határozza meg. Az egyiket a Nemzeti Vagyonkezelő indította a Politikatörténetei Intézet ellen, és azt akarják elérni, hogy a tulajdoni lapban bejegyzett használati jogot töröljék nem létező vagy érvénytelen szerződés jogcímén. Az állam szerint a PTI nem fizetett bérelti díjat az épület használatáért. Ráadásul - és ez már egy másik per témája - az intézetnek át kellett volna adnia a levéltári törvény értelmében az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagát a Nemzeti Levéltárnak. Ha pedig így van, akkor az ingatlanhasználati joga is megszűnt.

Az intézet vezetője, Földes György a Magyar Időknek azt mondta, hogy tavaly úgy nézett ki, hogy meg tudnak egyezni az állammal, a bíróság másodfokon is megerősítette az intézet használati jogát, azonban a felperes állam még nem merítette ki az összes jogi lehetőségét. „Készek vagyunk a jogaink és az érdekeink figyelembevétele mellett átadni az ingatlant a tulajdonosnak, de kérjük a használati jogunk ellenértékét, és egy megfelelő épületet cserébe” – hangsúlyozta Földes György. Pár napja a Népszavának nyilatkozva példa nélkülinek nevezte azt is, hogy a magyar állam kártalanítás nélkül sajátította ki a levéltári anyagot, ezért ők is pert indítottak annak érdekében, hogy az intézetnek térítsék meg az elmúlt negyedszázadban az iratok őrzésével tárolásával, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeit, sok százmillió forintot. 

Így most az lesz a helyzet, hogy különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet a Kúria épületének kiszemelt épület sorsa. 

A Magyar Idők szerint  amennyiben az év végéig nem tisztázódik a Kossuth téri Igazságügyi Palota helyzete, és nem születik megállapodás a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, akkor a Kúria Esztergomban kaphat új székhelyet. Most az a helyzet Kúria elé kerülhet különleges felülvizsgálati eljárásban, hogy minél előbb, lehetőleg decemberig rendezzék a kérdést.

Esztergom az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye volt a rendszerváltástól 2012. január 1-jéig, és már biztos, hogy az Ab, valamint a kormány új kedvence, a Közigazgatási Felsőbíróság is ide költözik.