Visszavonta a Carles Puigdemont volt katalán elnök elleni európai elfogatóparancsot a spanyol legfelsőbb bíróság csütörtökön.

Ez valójában nem azt jelenti, hogy a spanyol bíróság nem akarja elfogni a Németországban tartózkodó Puigdemontot, hanem így válaszoltak arra, hogy a németek nem hajlandóak  lázadás miatt kiadni a volt elnököt Spanyolországnak.

A tavaly októberi alkotmányellenes katalán függetlenségi népszavazás miatt Spanyolországban lázadással és közpénz hűtlen kezelésével vádolt politikust a bíróság döntése alapján Németország csak a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó vád alapján adhatja át a spanyol hatóságoknak, mert ez Németországban is bűncselekmény, az a tényállás pedig nem bűncselekmény, amelyet a spanyol büntetőjog lázadásként határoz meg.

A mostani döntéssel Pablo Llarena bíró lényegében elutasította, hogy Németország a katalán függetlenségi vezetőt kizárólag közpénz hűtlen kezelése miatt adja ki Spanyolországnak.

Hiszen az azt jelentené, hogy a kiadatása esetén Carles Puigdemont kizárólag ebben a vádpontban vonható felelősségre a spanyol bíróság előtt, a jóval a súlyosabb, lázadás bűncselekménye miatt viszont nem.

Ebben az esetben a volt elnök, aki lényegében a katalán függetlenségi folyamat vezetője, kisebb súlyú bűncselekmény miatt állhatott volna bíróság elé, mint beosztottjai, akik nem hagyták el az országot.

A spanyol legfelsőbb bíróság március közepén összesen 14 katalán politikus ellen emelt vádat lázadás miatt a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezésével és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadásával összefüggésben.

Pablo Llarena kifogásolta a német bíróság eljárását, amely szerinte lényegében hatáskörén túl cselekedett, hiszen szerepe mindössze arra korlátozódik, hogy ellenőrizze: a spanyol joghatóság által közölt tényállás megtalálható-e a német büntetőjogban, illetve, hogy a spanyolhoz hasonló eljárás alkalmaznának-e, ha mindez ott történik.

A bíró egyúttal visszavonta a többi, külföldön önkéntes száműzetésben lévő volt katalán kormánytag, Antoni Comín, Luis Puig, Meritxell Serret, Clara Ponsatí elleni európai elfogatóparancsot is. Hárman közülük Brüsszelben tartózkodnak több mint nyolc és fél hónapja. Kiadatásukat május közepén elutasította a belga bíróság, mivel szabálytalannak találta az elfogatóparancsot.

Érvényben marad viszont a velük és a volt elnökkel szemben kiadott spanyolországi elfogatóparancs, így ha hazatérnek, őrizetbe veszik őket.

"Az európai elfogatóparancs visszavonása bizonyítja a bírósági ügy óriási gyengeségét" - reagált Carles Puigdemont Twitter-oldalán, hangsúlyozva, hogy szerinte most minden eddiginél erősebben kell követelni a "politikai foglyok" szabadon engedését.Hozzátette: esetükben az előzetes letartóztatás megszüntetése azt jelentené, hogy a spanyol igazságszolgáltatás elkezd úgy működni mint az európai.

Ez már a második eset, hogy Pablo Llarena visszavonja az európai elfogatóparancsot; először december 5-én tette meg, miután átvette az ügyet a spanyol központi büntetőbíróságtól, és akkori döntését azzal indokolta, hogy ő maga egységes eljárást szeretne lefolytatni. (MTI)