Ügyes magyarok: Buzás Aliz ilyen gyönyörű grafikákkal illusztrálta a Washington Post cikkét

Pár napja jó kis, vagyis jó nagy gasztrocikk jelent meg a Washington Post nyomtatott és online változatán is, amiben a szerző, Tom Sietsema pár hónap alatt körbejárt-körbetesztelt hatot az Egyesült Államok legnépszerűbb, pontosabban legnagyobb forgalmú független éttermei közül. (Az ő fogalmaik szerint az a „független étterem”, ami nem valami nagy lánc tagja, tehát azonos néven legfeljebb öt darab létezik.)

Sietsema azt próbálta kitapogatni, mi a népszerű helyek titka, mitől vonzanak annyi vendéget. A titok amúgy - meglepetés! - a jó elhelyezkedés és a kedves, jó hangulatú személyzet. De a cikkben az volt a még érdekesebb, hogy egy magyar grafikus, ráadásul egy Budapesten élő, Buzás Aliz illusztrálta irtó vidám és klasszul kinéző, a szó legjobb értelmében gyermeki grafikákkal.  

Buzás Aliz

Meg is kerestem azonnal egy villáminterjúra. Buzás, aki 2016-ban végzett a MOME mesterképzésén, már korábban is szerepelt a 444-en, a diplomamunkájával, a 47-es villamosról készített füzetével és a budapesti tömegközeledési eszközökről szóló magánkiadású könyvével.

444: Először dolgoztál a Washington Postnak? 

Buzás: Igen, most először dolgoztam velük.

444: Hogy találtak rád, vagy te rájuk?

Buzás: A Behance oldalamon találtak rá egy régebbi saját projektemre, és ez nagyon tetszett nekik. 

Ebben a stílusban kérték, hogy készítsek nekik 7 illusztrációt az éttermekről szóló cikkükhöz, ami online és printben is megjelent. 

444: Mi volt az a projekt?

Buzás: A világ 8 híres piacáról csináltam illusztrációkat.

444: A Washington Post esetében hogy nézett ki a dolog? Küldtek fotókat a helyekről, hogy azok alapján dolgozz? 

Buzás: Küldtek egy listát a kiválaszott helyek nevéről és Google Street View-fotókat az épületekről. 

444: Mik a megrendeléseid jellemző műfaja? Magazinillusztrációk? Reklámplakátok? Vagy valami egész más? Könyvillusztráció például? 

Buzás: Könyvillusztrációk, magazinillusztrációk, de igazából nagyon színes és változó munkáim szoktak lenni. Mindig dolgozom valami saját projekten is a futó munkák mellett, és az a tapasztalatom, hogy ezekből a szerelemprojektekből jön a legtöbb váratlan megkeresés, mint például most a Washington Post.

444: Te melyik munkát szereted a legjobban ezek közül?

Buzás: Amit nagyon szerettem mostanában, az nem külföldi volt, hanem a Közlekedési Múzeumnak készítettem egy kis kiadványt: 

444:  Kiknek dolgoztál már a nemzetközi mezőnyben? 

Buzás: Korábban dolgoztam már a Facebooknak és kisebb külföldi cégeknek is, de dolgozom itthoni állandó partnerekkel is, mint például a Coffee 42, akikkel már azt hiszem több, mint 6 éve dolgozunk együtt:

444.: És ezt az egészet Magyaroszágról tolod?

Buzás: Budapesten élek, igen. Sok Budapesttel foglalkozó melóm is volt az utóbbi időben, például budapesti kerületes poszterek, vagy a közlekedéses könyvünk, amit magánkiadásban adtunk ki, szóval Budapest eddig elég központi téma volt nálam, most kezdek lecsatlakozni róla talán...