Előre szólok, és nem túlzás: ez a cikk meg fogja változtatni az életed. Ha elolvasod, nem tudsz majd ugyanúgy sétálni az utcán, beülni egy kávézóba, kiszaladni a kutyafuttatóba, mint eddig, és egyszerűen nem fogod érteni, hogy ezt eddig hogy nem láttad? Pedig végig itt volt a szemed előtt!
Az én életem néhány hete változott meg, amikor rátaláltam a hiánypótló Red Shorts Blue Shirt instagramfiókra. Az oldal egyetlen célja, hogy fejet hajtson a férfiak előtt, akik minden nyáron magukra öltik a piros rövidnadrág-kék felső kombót, a szettet, ami egyszerűen mindenkinek jól áll, ami egyszerre lezser, elegáns, visszafogott, mégis kissé játékos, és azt üzeni, viselője azért tudja, hogyan eressze el magát.
Amíg nem láttam ezt az oldalt, gyakorlatilag vakon jártam. Pedig esküszöm, eddig azt hittem, kimondottan divatérzékeny vagyok, de nem. Az ember egyszer végigpörgeti a Red Shorts Blue Shirtöt, kacag egyet, és azt hiszi, semmi sem változott. Aztán ahogy felnéz a monitor mögül, kezdődik az őrület.
Mindenhol őket fogod látni, őket, akik piros nadrágot és kék felsőt viselnek.
Először a saját környezetedben: alig hiszed, de valószínűleg legalább két kollégád jelenleg is ezt az összeállítást viseli. Pedig teljesen más karakterek, talán alig beszélgetnek egymással, más filmeket néznek, máshol iszogatnak este, és alapvetően nagyon különböző a ruhatáruk. Legyintesz egyet, és meg is feledkezel az egészről.
Aztán kilépsz az utcára.
Azt hiszed, ugyanaz az ember vagy, míg fel nem tűnik az első piros-kék férfi. És fel fog tűnni, ezt biztosan állíthatom, hetek óta úgy járok-kelek, hogy ahogy megpillantok egy ilyen szettet - márpedig ez ijesztően gyakran történik meg - jelez a riasztórendszer. A legnagyobb tömegben is kiszúrom őket, megjelenik körülöttük a vörös kontúr, és megszólal a csipogó hang.
Akárhogy is erőltetem az agyam, egyszerűen nem tudok rájönni, hogy mikor kezdődött ez az egész. De ha ennyien vannak, hogyan nem vettem észre őket? És egyáltalán: miért történik ez az egész?
De miért imádják ennyire a fiúk a piros-kéket? Divattal és tudománnyal foglalkozó lapokban kerestem a megoldást, természetesen mindhiába, de néhány kapaszkodási pontot azért találtam. A The Idle Man például elég szigorú instrukciókat ad ahhoz, mit szabad piros gatyához viselni és mit nem, ajánlják is a kéket, de sokkal elegánsabb összeállításban, mint a most tárgyalt formában. Ugyaninnen tudtam meg, hogy a férfiak azért szeretik a piros nadrágot, mert hatalmat sugároz, a történelem során az arisztokrácia tagjai is előszeretettel viselték, és a hadsereg vezetői sem véletlenül hordtak olyan gyakran kiváló minőségű textilből készült, vörös nadrágokat. Viszont ahogy telt az idő, lassan a kiöregedett kiváltságosok jelképe lett, és ki is kopott a divatból rendesen.
De akkor most mégis mi történik?
Kétségbeesésemben a Glamour főszerkesztőjéhez, Maróy Krisztinához fordultam, aki azt válaszolta: „ezek az alap gyerekszínek”. És ez bizony igaz.
Nincs ezzel semmi baj, mindenki azt vesz fel, amit akar, én legyek az utolsó, aki ítélkezik, ezeket a sorokat is egy ocelotmintás háremnadrágban, hozzá passzoló, ocelotmintás papucsban, lakossági rózsaszínnel kilakkozott körmökkel, ún. Peggy Bundy appreciation szettben írom. De a megoldáshoz sajnos így sem kerültem közelebb.
Viszont ezzel nem vagyok egyedül. A Red Shorts Blue Shirts instát ugyanis hozzám hasonló, az egészet megmagyarázni képtelen újságírók, a Huffington Post munkatársai hozták létre. Ők már évekkel ezelőtt megfigyelték a jelenséget, és elkezdték gyűjteni a fotókat a különböző árnyalatú piros rövidgatyák és kék felsők szubkultúrájáról. Magyarázatot ők sem tudnak adni, hozzám hasonlóan csak tippelgetni tudnak, és egyelőre az tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak, hogy azok a férfiak kedvelik a leginkább ezt a párosítást, akik alapvetően inkább biztonsági játékosok, de néha szeretik feldobni a hétköznapokat egy piros sorttal, de annyira azért nem bohók, hogy ne pasztellkék inget vagy pólót viseljenek felette.
Úgyhogy nem tudom, mi ez az egész. De ha te igen, vagy téged is sikeresen az őrületbe kergettünk azzal, hogy belehajszoltunk ebbe az egészbe, írj nekünk tippet, felháborodott levelet, vagy küldj fotót saját találataidról! Ezt például reggel fényképeztem, ő volt az első ember, akivel ma találkoztam.
(Címlapkép: Kiss Bence)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.