Az ELTE szerint sértheti az alaptörvényt a gender szak megszüntetése

Az ELTE új közleménye szerint a gender szak megszüntetése sérti az egyetemi autonómiát.

Aggályaikat hivatalosan is jelezték a Magyar Rektori Konferenciának, ebben jelezték, hogy a tanszékük hivatalosan akkreditált, azzal szemben egyetlen minisztérium sem fogalmazott meg kritikát a 2016-os felülvizsgálat során.

Újabb közleményben reagált az ELTE a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak, vagy ahogy a köznyelvben elterjedt, a gender szak "rendeleti úton történű hatályon kívül helyezési tervére"

Mint írják, az egyetemet nem kereste közvetlenül a kormányzat a témában, a megszüntetés tervéről csak a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közvetítésével szereztek tudomást. A rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazott észrevételeiket így az MRK-nak küldték meg. Ebben

"határozottan és egyértelműen" kifejtették, hogy nem értenek egyet a tervvel.

Kifogásolták, hogy a kormányzati előterjesztés "nem tartalmaz indoklást". Kérték, hogy a fenntartó fogalmazza meg indokait, mert "érdemi álláspontot csak annak ismeretében lehet kifejteni egy mesterszak megszűnésével kapcsolatban", amely amúgy a hatályos előírások szerint, szabályos szaklétesítési eljárást követően 12 éve került fel először a szakjegyzékbe.

Azt is jelezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban felülvizsgált minden alap- és mesterképzést, ennek során "egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki".

"Kifejezetten" utaltak válaszukban arra, hogy az alkotmány X. cikk (3) bekezdése garantálja a felsőoktatás és a tudomány autonómiáját. Ez alapján úgy vélik, hogy egy akkreditált egyetemi szak rendeleti úton történő megszüntetése sértheti az alaptörvényt.

Összességében pedig szakmailag indokolatlannak tartják egy olyan mesterszak megszüntetését, amely olyan szakembereket nevel, akik például a család és a népesedés kérdésével foglalkoznak, és ahol olyan témaköröket kutatnak, amelyek "nem hogy nem feleslegesek, hanem a magyar társadalom égető problémáira mutatnak rá, és amelyek megoldásában a kormányzat is kinyilvánította aktív részvételi szándékát", például:

  • a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei;
  • a gazdasági válság hatásai a kelet európai nőkre;
  • a társadalmak elöregedése miatt fellépő gondoskodási krízis hatásai;
  • a nők és férfiak közti - Magyarországon 14 százalékos - jövedelmi különbségek problémája;
  • a halandósági mutatók nemek szerinti eltérése, és az abban bekövetkezett változások.

Közleményük végén ugyanakkor megjegyzik, hogy "a fenntartó minisztériumnak jogában áll a képzési portfólió megváltoztatása, beleértve egyes szakok indításának megakadályozása", vagyis a döntést tudomásul veszi. Ezt azért tartották fontosnak közölni, mert szerintük "a  ajtóban megjelentek olyan vélemények, amelyek kifejezetten azt sugallták, hogy a »társadalmi nemek mesterszak« megszüntetése a felsőoktatási intézmények részéről kijátszható", az egyetem viszont elhatárolódik az ilyen módszerektől és spekulációktól.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.