A török líra és a gazdaság napok óta tartó mélyrepülése után kedd délelőtt beszélt egy ankarai gazdasági fórumon a török államfő, Recep Tayyip Erdogan. A beszédére a szokottnál jóval nagyobb nemzetközi figyelem irányult, mivel a török líra gyengülése hétfőn már komoly hatással volt a fejlődő országok valutáira is, és elemzők szerint a török gazdaság tartós gyengülése komolyan árthat az eurózóna gazdaságának is.

A líra dollárral szembeni árfolyama kedd reggelre valamelyest stabilizálódott, visszatérő vélemények szerint éppen Erdogan közelgő beszédének hatására is, mivel sokan arra számítottak, hogy a török elnök a gazdasági helyzetet látva békülékenyebben lép majd fel az Egyesült Államokkal szemben. 

Ez azonban nem történt meg: Erdogan az amerikai elektrotechnikai cikkek bojkottjára szólította fel a törököket, ami vélhetően nem fog segíteni a konfliktusok feloldásában. 

Pedig török sajtóhírek szerint az elmúlt napokban az általában kevésbé kormánykritikus török üzleti körök is megpróbáltak nyomást gyakorolni a kormányra, és többek között szigorúbb monetáris politikát, az EU-val és az USA-val való kapcsolatok rendezését és az infláció visszaszorítását kérték. 

Ehhez képest Erdogan keveset tett azért, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget: beszédében elmondta, hogy országuk ellen nyílt gazdasági támadás zajlik, és stabil politikai vezetéssel, illetve országos összefogással lehet ezt kivédeni. Beszédéből kevés újdonság derült ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány mit tervez tenni a gazdasági nyomás enyhítésére. Elmondta ugyanakkor, hogy az USA nemcsak Törökországot, hanem Kínát, Oroszországot és Kanadást is támadja gazdaságilag, és hogy a világban sokak vannak, akik nem örültek a török gazdaság megerősödésének. 

A kifejezetten harcos retorikájú beszédben kitért arra is, hogy gazdasági hadviselés zajlik az ország ellen, de ez azoknak is veszteséget okoz, akik indították a támadásokat, és hogy a török nemzet nem fog letérdelni senki előtt. Szerinte a török emberek pont úgy fognak küzdeni a dollár és az infláció ellen, ahogy a puccskísérlet ellen is tették 2016-ban. Majd jött a beszéde legváratlanabb része, amikor bejelentette, hogy a török embereknek bojkottálniuk kell az amerikai elektrotechnikai termékeket.

Mint mondta, az iPhone-ok helyett ott van a Samsung, illetve a török mobiltelefon, a Vestel Venus. A török cég árfolyamai emelkedni is kezdtek a török tőzsdén, miután Erdogan konkrétan megnevezte a vállalatot, mint ami kihívója lehet az Apple termékeinek. A nemzetközileg ismeretlen Venus Törökországban sem annyira jelentős szereplő, 2016 végén a török mobiltelefonpiac 6-7 százalékát birtokolták. 

Erdogan beszédének visszatérő eleme volt, hogy senki ne váltsa át a líráját külföldi devizákra, hiszen az önmegadással lenne egyenértékű, illetve aki még nem tette meg, az váltsa át külföldi devizáit lírára. Erdogan ezt 2016 vége óta kéri a lakosságtól, azóta a líra 46 százalékkal gyengült a dollárral szemben. 

A Bloomberg gyorselemzése szerint az amerikai termékekre szóló bojkott vélhetően nem fog segíteni a konfliktus feloldásában, így pedig akár további amerikai szankciók is következhetnek. A gazdasági lap értesülései szerint az amerikai kormány már összeállított egy listát török személyekről és cégekről egy újabb szankciós körhöz, amennyiben Törökország nem engedi szabadon az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. 

Szintén a gazdasági lap jegyzi meg, hogy az Apple és egyéb amerikai elektrotechnikai vállalatok bojkottjának bejelentése összefüggésben lehet azzal, hogy a líra gyengülésével jelentősen gyengül a török vásárlóerő, és sok török polgár amúgy is egyre kevésbé engedheti meg magának a drágább amerikai termékeket, így a helyi eszközök piaca amúgy is élénkülne. Ráadásul a 82 milliós Törökország piaca az elmúlt években folyamatosan nőtt, ezért abban is lehet valami, hogy egy ilyen bojkottot tényleg megérezhetnének az amerikai vállalatok.