Orosz befolyás: nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet

  • Jelentés készült arról, hogy az EU tagországai, ha egyáltalán, milyen mértékben harcolnak Oroszország beszivárgási, befolyásolási kísérletei ellen.
  • Magyarországon tragikus a helyzet, csekély vigasz csupán, hogy Görögországban és Cipruson, amiket konkrétan kollaboránsnak minősít a jelentés, még rosszabb.
  • A jelentés szerint a magyar kormány a sajtószabadság korlátozásával ideális terepet teremt az orosz befolyásszerzéshez;
  • még az orosz befolyásszerzésben kulcsfontosságú intézmények magyarországi működését is támogatja;
  • a titkosszolgálatok néhány tagja pedig inkább az orosz befolyásolási kísérletek leleplezésén dolgozókat fenyegeti, mintsem a fenyegetés elhárításán dolgozna.

Az Európai Unió országai ellen irányuló orosz befolyásolási kísérletek, illetve az orosz beszivárgás, összefoglaló néven a hibrid hadviselés elleni kormányzati fellépést értékelő jelentést adott ki a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja. A teljes, 99 oldalas .pdf-et itt érhetik el.

A jelentés alapján nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet.

Görögországban és Cipruson rosszabb.

A jelentésben 3 kategóriában 0-5 között osztályozták az országokat, vagyis a maximális pontszám 15, a legalacsonyabb 0. Görögország és Ciprus, amelyeket a jelentésben szimplán "kollaboránsként" jellemeztek, 0 pontot kapott.

Magyarország kettőt. A tizenötből.

Ezek voltak az értékelési kategóriák:

  • elismeri-e az ország vezetése a fenyegetést;
  • milyen lépéseket tesz a fenyegetésre reagálva;
  • az ismert intézkedéseiknek milyen eredményük van.

A hatfokú skálán a 0 a legalacsonyabb osztályzat. Ezt azok az országok kapják, ahol

  • a kormányzó politikusok kifejezetten együttműködnek az oroszokkal, és akadályozzák a fenyegetés elleni fellépést - ez a jelentés szerint csak Görögországban és Cipruson tapasztalható;
  • a kormány, meggyőződésből, vagy csak opportunizmusból, de aktívan támogatja az orosz befolyásszerzést - Magyarországon ezt tapasztalták;
  • a titkosszolgálatok azok ellen lépnek fel, akik harcolnának a beszivárgás és a befolyásolási kísérletek ellen, például az oroszok után kutakodó újságírókat zaklatják - Ausztriáról írták ezt.

Egyes osztályzat jár azoknak, ahol

  • a hatalomban levő politikusok "kritikus tömege" tagadja, vagy szinesztetikusan alulbecsli a fenyegetés létét - a magyar és az osztrák elit mellett az ír és a bolgár kapta ezt az osztályzatot;
  • nem törődnek a dezinformációs propagandával, nem tekintik fenyegetésnek - mint például Bulgáriában, Szlovákiában és Ausztriában;
  • ezért a nemzetbiztonsági szolgálatok nem is lépnek fel ellenük - a magyar mellett például a máltai, szlovén, olasz, horvát, szlovák titkosszolgálatról írták ezt.

Kettes jár azoknak az országoknak, ahol

  • egyes kormánypárti politikusok elismerik a fenyegetés létét, de a hatalomban levők kritikus tömege még vonakodik ettől  - például Horvátországban, Belgiumban, Hollandiában ;
  • hoznak ugyan intézkedéseket az ország védelmében, de ezek koordinálatlanok és ritkák  - mint Írországban és Spanyolországban ;
  • a titkosszolgálatok ugyan tisztában vannak a fenyegetéssel, és még kommunikálják is ezt, de nem tekintik prioritásnak - például Bulgáriában és Franciaországban.

Hármas osztályzatot azok az országok kaptak, ahol

  • a kormányzat elismeri a fenyegetés létét, talán még aktív ellenintézkedések bevezetését is kezdeményezte már -  például a spanyol, román, német és a cseh kormány;
  • ezekben az országokban már elindult a tervezése, vagy már folyamatban is vannak titkosszolgálati akciók az orosz beszivárgás, befolyásolási kísérletek megakadályozására - mint például Németországban és Csehországban;
  • a titkosszolgálatoknak pedig már szélesebb ismereteik vannak a fenyegetés miben létéről - ilyen a holland, a román, a finn és a dán titkosszolgálat.

Négyes azoknak jár, ahol

  • a kormányzat már aktív ellenintézkedések kidolgozását kéri, megkezdik az ellenséges befolyásolási kísérletek elleni védrendszer kiépítését - pl. Franciaországba, Lengyelországban, Svédországban és Nagy-Britanniában;
  • vagyis az érintett minisztériumok már konkrét lépéseket tesznek a befolyásolási kísérletek megakadályozására - mint Finnországban és Dániában;
  • így már az is előfordult, hogy titkosszolgálataik bizonyos konkrét esetekben már fel is léptek az orosz fenyegetés ellen - pl Csehországban vagy Nagy-Britanniában.

A legjobb osztályzatot azok az országok kapják, ahol

  • a kormány nemhogy felismerte, hanem teljes erejével harcol az orosz fenyegetés ellen, összkormányzati szinten - ez csak a balti államokra jellemző;
  • ahol ennek a koordinált ellencsapásnak már látható eredményei is vannak - a balti államok mellett Svédországban és Nagy-Britanniában;
  • a titkosszolgálatok pedig fő prioritásként kezelik, és szervezetten lépnek fel a dezinformáció és a befolyásolási kísérletek ellen - csak a balti államokban;
A térképen pirossal a kollaboránsokat, barackszínnel a fenyegetés létét tagadókat, sárgával a hezitálókat, kékkel a fenyegetésre ráébredteket, zölddel a fenyegetés ellen minden erejükkel küzdőket jelölték.Grafika: Kremlinwatch

Magyarország osztályzata azért ilyen borzasztóan rossz, mert a jelentés szerint a hatalomban levők "kritikus tömege" tagadja vagy alulbecsüli a fenyegetés létét, amely miatt nyilvánosan a titkosszolgálatok sem aggódnak, a politikai vezetés pedig aktívan gyengíti az ország ellenállóképességét - például a sajtószabadság korlátozásával. Ausztria kapott még két pontot, azzal a különbséggel, hogy ott a kormány csak ignorálja, nem pedig támogatja az orosz erőfeszítéseket, ellenben a titkosszolgálat aktívan segíti is azokat az orosz befolyás ellen küzdők zaklatásával.

Magyarország és Ausztria a fenyegetés létét tagadók csoportjába kerül, ide tartozik még Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovénia és Olaszország, melyek minden kategóriában egy, összesen három pontot kaptak.

Hezitálók, ébredők, védekezők

A "hezitálók csoportjába sorolták a négypontos Horvátországot, Írországot, Bulgáriát, az ötpontos Szlovákiát és a hat pontos Belgiumot. Vagyis ezekben az országokban vagy a kormányzat, vagy a titkosszolgálatok már kezdik belátni a fenyegetés létét, még ha a mértékét nem is, ezért szervezetten nem is lépnek fel ellene.

Az "ébredőkként jellemzett csoport leggyengébben teljesítő tagja a 7 pontos Spanyolország, ahol a hatalmon levők "kritikus tömege" már belátta a fenyegetés létét, de még nem lép fel ellene koordináltan. Ebbe a csoportba tartozik még Hollandia, Franciaország, Románia, Németország, Finnország, Csehország, Dánia és Lengyelország, ahol vagy a kormányzó hatalom, vagy a titkosszolgálatok már kézzel fogható eredményeket is fel tudnak mutatni az orosz befolyás elleni harcban.

A "minden erejükkel védekezők" csoportjába tartozik a 13 pontos Svédország és Nagy-Britannia, illetve a Észtország, Lettország és Litvánia. Ez utóbbi három ország, a Szovjetunióból kivált, Oroszországgal közvetlenül határos balti államok maximális pontszámot kaptak - itt ugyanis tényleg a bőrükön érezhetik az orosz fenyegetést, és talán még az emléke se múlt el az orosz megszállásnak.

Komoly bajok vannak

A jelentés szerint Magyarország

elsősorban belpolitikai problémái, a kiépülőben levő diktatúra, illetve a szabad sajtó felszámolása miatt

alkalmas célpontja az orosz befolyásolási kísérleteknek. Ezek sikerét segíti, hogy a hatalom nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot, "a kormány és a titkosszolgálatok inkább a migráció kérdésével vannak elfoglalva". Mindeközben a civil társadalmat akadályozzák az orosz fenyegetés elleni fellépésben.

A hatalom mindeközben saját politikai és gazdasági céljai eléréséhez, illetve "Brüsszel" elleni küzdelmében is Oroszországra támaszkodik. A jelentésben ugyanakkor megjegyzik, hogy a magyarok általában ellenségesek Oroszországgal, az ország pedig elkötelezett a NATO mellett - részben az orosz megszállás emléke miatt is.

Orbán és Oroszország kapcsolatát pragmatikusként jellemzik, Orbán politikai céljait ugyanis jól szolgálja, hogy Oroszország köztudottan támogatja az euroszkeptikus és autokrata politikai erőket az EU-ban. Kormányzati szinten nem ismerik el az orosz fenyegetés létét, bár vannak kormánypárti politikusok, akikkel már megesett ez. Példaként Hende Csabát emelik ki, aki ugyan Oroszország említése nélkül, de beszélt a kiberháborús fenyegetésről.

Összességében a kormány fellépése inkább segíti, mint gyengíti az orosz befolyást. Külön kiemelik, hogy a kormányzati befolyás alá került sajtó gyakran használja forrásként az orosz állami médiát. Ennél is aggasztóbb, hogy még az orosz befolyásolási kísérletek olyan központjait is beengedték az országba, mint amilyen a Debreceni Egyetemen 2017 áprilisában megnyitott Ruszkij Mir központ is, aminek létesítésére még 50 ezer eurós támogatást is adtak. A Ruszkij Mir központok Putyin áldásával EU- és NATO-ellenes csoportokat támogatnak Európa-szerte.

Az orosz fenyegetés ellen fellépni hivatott titkosszolgálatokról, az Alkotmányvédelmi Hivatalról (elhárítás) és az Információs Hivatalról (hírszerzés) azt írják, hogy egyes tagjaik gyaníthatóan inkább az orosz nyomulást vizsgáló magyar újságírók befolyásolásán, esetenként megfélemlítésén dolgoznak inkább.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.