Ahol Aszad embere négy nap alatt simán átmegy a biztonsági átvilágításon, ott elég nagy a rés a pajzson

„Azt gondolom, hogy ez az átvilágítás megfelelő biztonságot nyújt.”

Így beszélt a Rogán Antal-féle letelepedési programba jelentkező külföldiek biztonsági átvilágításáról Pintér Sándor belügyminiszter 2018 májusában, az országgyűlés honvédelmi bizottsága előtt. Pintért arról kérdezték az ellenzéki képviselők, hogy megfelelően ellenőrzik-e a kötvényprogramban magyar papírokat vásárló külföldieket.

A 444 és a Direkt 36 másfél hónappal korábban írta meg, hogy részt vehetett a magyar kötvényprogramban, és ezért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt kapott Magyarországon például egy Atiya Khoury nevű szír állampolgár, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, mert a szír diktátor Bassar al-Aszad egyik fontos pénzügyes emberének tartják, aki jelentős összegeket mozgathat Oroszország, Libanon és Szíria között. Az amerikaiak szerint Khoury-t emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.

Khoury előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt kapott Magyarországon, emiatt az LMP-s Demeter Márta tett feljelentést a rendőrségen. A neki küldött hivatalos válaszról a Direkt36 számolt be, és a papírokból kiderült, hogy Khoury 2014 december 19-én igényelt magyar tartózkodási engedélyt amit december 29-én már meg is kapott.

2014. december 19. és 2014. december 29. között a kérelem beadásának és az engedély kiadásának napját is beleszámítva karácsony miatt összesen négy munkanap van (2014-ben december 24. is pihenőnap volt). A magyar hatóságoknak elvileg ennyi idő alatt kellett meggyőződniük arról, hogy Khoury nem jelent semmilyen biztonsági kockázatot.

Az 1995-ös, nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 71. paragrafusa szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására 60 napja van a hatóságoknak, ez a határidő pedig szükség szerint további 30 nappal meghosszabbítható. Pintér Sándor idén tavasszal a honvédelmi bizottság előtt arról beszélt, hogy a  kötvényesek esetében normális nemzetbiztonsági átvilágítás ugyan nem történik, de a kérelmezőket az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség és a terrorelhárítás is vizsgálja (Pintér a bizottságban nem említette, de elvileg a Bevándorlási Hivatal is vizsgálódik).

(...) pillanatnyi lehetőségeink szerint a legbiztonságosabban (...) Itt mind a három szervezetnek nemzetközi kapcsolatrendszere van, mind a három szervezet más nyilvántartásoknak az elérésére képes, tehát ennek megfelelően ez a letelepedési kötvényeket benyújtóknál igen, átvilágításra kerül.

Így nyugtatta az ellenzéki képviselőket májusban Pintér.

A kötvényprogrammal összefüggő hatósági ellenőrzések menetét ismerő forrásunk szerint viszont négy munkanap alatt lehetetlen bárkit rendesen átvilágítani.

Ennyi idő alatt papírokhoz jutni, ez egy erős anomália, rés a pajzson

- mondta. Arról is beszélt, hogy a szakmában legenyhébb nemzetbiztonsági ellenőrzés is legalább 15 napig tart, ráadásul ezeknél az eljárásoknál többségében magyar állampolgárok ellenőrzéséről van szó, külföldiek esetében eleve munkaigényesebb az alapos ellenőrzés. Azt is felvetette, hogy a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése miatt eleve iszonyatos nyomás alá kerül az ellenőrző rendszer, hiszen az "egymillió új állampolgár" kérelmeivel is foglalkozni kellett pont abban az időszakban, amikor a letelepedési kötvényprogram is a legjobban pörgött. Mindenféle szándékosság nélkül ez is megnöveli a hiba kockázatát.

A szír férfi egyébként 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott Magyarországon, igaz arra a kérelmezéstől jóval hosszabb időt, nyolc hónapot kellett várnia. A folyamatot az is nehezítette, hogy Khoury 2016 júliusában került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, ami ugyan a magyar hatóságokat semmilyen formában sem kötelezi ("csak" arra vonatkozik, hogy az illető nem léphet be az Egyesült Államokba, az ott található vagyonát befagyasztják és amerikai cégek és magánszemélyek nem üzletelhetnek vele és vállalkozásaival), de ettől még befolyásolhatja az eljárást. Pintér idén májusi bizottsági meghallgatásán, - mikor már a 444 és a Direkt36 közös cikke nyomán tudható volt, hogy Khoury részt vett a letelepedési programban, és azután kapott letelepedési engedélyt Magyarországon, hogy az amerikaiak tiltólistára tették - külön kiemelte, hogy a letelepedési program körüli ellenőrzésekkor van együttműködés az amerikaiakkal.

„(...) itt szeretném elmondani, hogy az Egyesült Államokkal közösen működtetünk egy olyan számítógépes rendszert, amely a lehető - pillanatnyilag nyújtható - legbiztonságosabb módon kiszűri a terrorgyanús személyeket. Hangsúlyozom: a pillanatnyi lehetőségeink szerint a legbiztonságosabban.”