Kína elkezdte építeni az első katonai kiképző támaszpontját Afganisztánban

Kína megkezdte első afganisztáni katonai kiképző támaszpontjának építését – írja a hongkongi South China Morning Post. A bázis az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban lesz, az elkészítése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben – írja a lap.

Illusztráció: Cai Zengle/Imaginechina/AFP

Ez az első alkalom a modern történelemben, hogy Kína katonai jelenlétet létesít Afganisztánban. Az országot széles körben „birodalmak temetőjének” nevezik, arra utalva, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni, és béklyóban tartani. De a 17 éve háború sújtotta Afganisztán fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságára, illetve Hszi Csin-ping kínai elnök Egy Övezet – Egy Út nevű kezdeményezésére nézve.

Kína az első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat. A lapnak nyilatkozó források szerint bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főleg katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban.

Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület közelében épül, amit Peking a nemzetbiztonságot fenyegető „terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus” legfőbb forrásának tekint. (Több száz ezer embert táborokba is zártak ezen a területen.) Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.