A Mérték Médiaelemző Műhely a szúrópróbaszerűen elemezte a közmédia júniusi 27-i híradóit, és arra a ma már nem túl meglepő eredményre jutott, hogy 

„az állami hírműsor nem a nézők sokoldalú, teljeskörű tájékoztatását szolgálta, hanem a kormány hangképes hirdetőújságjaként a hatalom számára fontos eseményekről, ügyekről adott hírt egyoldalúan, elfogultan”.  

Az este 6-kor és fél nyolckor leadott híradókban az elmaradhatatlan migrációs blokk mindkét hírműsor időtartamának egyötödét tette ki, benne olyan híradásokkal, mint a „Soroshajónak” titulált Lifeline mentőhajó kálváriája és a Helsinki Bizottság fidelitasos kimatricázása.

Biztonság, biztonság, biztonság,  biztonság, biztonság,  biztonság és persze a biztonság.

Az elemzés megjegyzi, hogy a hírműsorokban feltűnően sokszor hallottuk a „biztonság” és ehhez is kapcsolódva a „védelem” szavakat. A Dunán is sugárzott koraesti híradóban 16-szor, a fél nyolckor kezdődő műsorban 17-szer hangzott el a biztonság szó.

Az említések részben a politikusok saját hangú megszólalásaiból származtak, ezeket a megszólalásokat a felkonferálásban összefoglalták és a narrációban idézték is. Így egy gondolat általában háromszor jelent meg ugyanabban a hírben. Így egy gondolat általában háromszor jelent meg ugyanabban a hírben. Így egy gondolat általában háromszor jelent meg ugyanabban a hírben.

A Mérték Médiaelemző Műhely szerint a hírműsorban mind a témaválasztás, mind annak feldolgozásmódja manipulációs célokat szolgált, a szerkesztési gyakorlat nem felelt meg az objektív tájékoztatás követelményének. 

A biztonságára és megvédésére utaló szavak mantrázása azt a célt szolgálta, hogy a nézőkben az országot megmentő kormány képe minél erőteljesebb legyen. 

A nyomatékosítás a propaganda eszköztárának tipikus darabja, és ezt a kormány vezérelte hírműsor nagyon gyakorlottan használja.

Minden jó.

A jövő évi költségvetés parlamenti vitájáról pedig úgy számolt be az állami média, hogy a költségvetés olyan elemeit nyomatékosították, amelyek a kormány megítélését ideálisan befolyásolja: csak a kedvező változásokat ismertette, az állam jövő évi gazdálkodási alapdokumentumának a bemutatása nem tárgyilagos, hanem elfogult szemléletmódot tükrözött. 

Például  amikor beharangozták, hogy várhatóan jövőre is lesz nyugdíjprémium, arról nem szóltak, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke nagyon leszakadt az utóbbi években a munkabérekhez képest, és ez nem is változik.

A Fidesz mindenre reagálhat

Az elemzés megállapította azt is, hogy amennyiben egy vitatott politikai ügyben az ellenzék kifejti a véleményét, arra a kormánypártok mindenkor reagálhatnak, a vélemények megjelenítésekor az utolsó szó a regnáló hatalomé lehet. 

Előbb bemutatják az adott intézkedést, tervet, amiről aztán a pártok véleményt fogalmaznak meg. A szerkesztés módszere, a pártok véleményének megjelenési sorrendje és tárgya azonban manipulatív, mert az ellenzék álláspontját ismerteti a műsor, majd arra reagál a Fidesz. A kormánypárt közlése gyakran már nem is az adott ügyről szól, hanem az ellenzékről fogalmaz meg negatív kritikát. Így történt ez a Sargentini-jelentésre vonatkozó kormánypárti reagálásoknál is.