Patthelyzetet okozhat Svédországban a politikai elit bizalomvesztése

Oh, Svédország! A világsajtót lapozgatva az olvasó hamar szembesülhet vele, hogy vasárnap

történelmi jelentőségű választásokat

tartanak az országban, a populizmus és a normalitás újabb döntő összecsapása következik. És igen, az egykori neonáci mozgalomból 2010-re parlamenti párttá, 2014-ben pedig már komoly parlamenti erővé érett Svéd Demokraták a kutatások alapján szélsőséges esetben még első helyen is végezhetnek, bár azért valószínűbb, hogy csak a második helyért küzdenek majd az ellenzék jelenlegi vezető erejével, a középjobb Mérsékeltekkel.

Ahogy a szociáldemokraták válsága is globális következtetések levonására alkalmas: az 1917 óta minden választáson a legtöbb szavazatot szerző szociáldemokraták ugyan most is esélyesek a győzelemre, az 1980-as években még bőven 40, de még az ezredforduló környékén is vastagon 30 százalék feletti szavazatarányuk mostanra 25 százalék alá olvadt.

Stefan Löfven miniszterelnök vezetésével a Szociáldemokraták az elmúlt 101 év legrosszabb választási eredményére számíthatnak.Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

Válságtünet még, hogy a szociáldemokratáktól elvándorló munkásosztály nem a baloldal hagyományos váltópártjait, a konzervatív Mérsékelt Pártot erősíti, hanem minden jel szerint a bennszülött-populista Svéd Demokratákat.

Így valóban jogos történelminek nevezni a választást, még ha végeredményben a Svéd Demokratáknak győzelemre nincs esélyük, a két hagyományos nagy párt és hagyományos szövetségeseik továbbra is összesen 40 százalék körüli szavazatarányra számíthatnak.

Ha pánikra nincs is ok, aggódni azért van miért

Ulf Kristersson, a konzervatív Mérsékeltek vezetője szerint a korábbi választásokkal szemben a világ tán legjólétibb államában, ahol rendkívül magas adókat szednek ugyan be, cserébe rendkívül széleskörű egészségügyi, oktatási és szociális ellátást nyújt az állam minden állampolgárnak, hirtelen ezek az eddig meg nem kérdőjelezett alapok váltak kérdésessé. A kampány szerinte "az értékekről, az állam legalapvetőbb kompetenciáiról szól. Ezeket normálisan adottnak vettük, és a vita arról szólt, hogy hogyan emelhetnénk ezek színvonalát" - mondta a Financial Timesnak. Most viszont érzése szerint abban ingott meg a hit, hogy "a politika képes kezelni a problémákat".

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt elnöke szövetségeseivel, a középpárti Annie Looffal, a liberális pártelnök Jan Björklunddal és a kereszténydemokrata Ebba Busch Thorral kampányol Uppsalában.Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

Az érzület érthető. 2015-ben ugyan még a többség lelkesen támogatta a menekültek befogadását, azóta viszont nem nagyon telik el nap anélkül, hogy az újságok gyújtogatásokról, késelésekről, gránátos támadásokról számoljanak be az ország legnagyobb városaiból. És ugyan Malmőben, Göteborgban és Stockholmban csak a népesség ötöde él, a hírek javarészt mégis ezekről a jelenségekről szólnak. A hagyományos témák - a kormányzó szociáldemokraták hagyományos témái, mint a gazdaság, a munkahelyteremtés - háttérbe szorultak.

Így hiába jók a gazdasági mutatók - a munkanélküliség alacsonyabb az európai átlagnál, a nagy 2009-es pénzügyi világválságot pedig már 2011-re kiheverte az azóta is dinamikusan növekvő gazdaság - a választókat már jobban érdekli a bevándorlás, a terrorizmus és a szervezett bűnözés problémája.

Vagyis olyan témák, amelyekben a szó hagyományos, nemzeti értelmében vett svéd identitást a jóléti állam, a Folkshemmet koncepciójában feloldani vágyó hagyományos elit megszólalni se tudott, szemben a tisztán náciból nacionalista populistává finomodott Svéd Demokratákkal - akiknek amúgy az egyik, a nyilvánosságban sokat szereplő, így például a Magyar Időknek is nyilatkozó arca, malmői szervezetük titkára, Nima Gholam Ali Pour maga is iráni bevándorló. A politikai diskurzus a magyartól eltérő színvonalát jelzi, hogy amikor a Magyar Idők Malmö bevándorlónegyedeiről, a Rosengardról és a Hellgardenről kérdezte, ő a szegénységet emelte ki problémaként. "Malmőben kétszer akkora a munkanélküliség, mint az ország más területein, az ide érkező bevándorlók számára nyolc-kilenc évbe is beletelik, míg egyáltalán eljutnak a munkaerőpiac közelébe" - mondta.

Jimmie Aakesson, a Svéd Demokraták elnöke a pártvezetők vitája előtt 2018. augusztus 29-én.Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

A Svéd Demokraták persze azzal érvelnek, hogy az elhelyezkedni képtelen, nagycsaládos bevándorlók támogatása túlfeszíti a Folkshemmet, a svéd jóléti állam kereteit. Ez pedig úgy is hatásos érv, hogy például a tipikus vidéki városka, a svéd választási kampányban hagyományos, minden pártvezér részvételével zajló nyári fesztiválja miatt kiemelt jelentőségű Vargarda polgármestere, Bengt Hilmersson szerint a jóléti állam és a migráció szembeállítása a vidéki választók nézőpontjából hamis. Az övéhez hasonló településeken nem kell a bevándorlók miatt korlátozni a szociális ellátást, mert a központi költségvetés kipótolja a forrásokat, helyben ebből nem adódik feszültség.

Kristersson, a Mérsékeltek vezére szerint a problémák, amiket a Svéd Demokraták a bevándorlásra fognak, valójában évtizedes folyamatok eredményei, bőven megelőzték a tömeges migrációt. "Rengeteg probléma volt, amiket nem kezeltünk megfelelően. Bizalomhiány van a svéd politikában, amit javarészt magunknak okoztunk" - mondta.

A vasárnapi választások eredménye az előrejelzések alapján hűen fogja tükrözni ezt a bizalomvesztést.

  • Az előrejelzések átlagában a szociáldemokraták 107 éves választási történelmük messze legrosszabb eredményére, mindössze 24 százalékra számíthatnak. 
  • Eddigi fő ellenzékük, a Mérsékeltek az elmúlt negyven év legrosszabb eredményét érhetik el, ha valóban csak 17 százaléknyi szavazatot szereznek.

Velük szemben a Svéd Demokraták 18 százalékkal a második legnagyobb párttá válhatnak, de a nyár közepén mérték őket már 23 százalékra is. A bizalmi válság másik nagy nyertese az egykori kommunista Balpárt, amely tíz százalékot is szerezhet, és amelyik nagyon küzd azért, hogy etnikaiból osztálykérdéssé alakítsa a Svéd Demokraták által felvetett problémákat.

Jonas Sjostedt, a Balpárt vezére Göteborgban kampányol. A volt kommunisták osztálykérdésként próbálják újraértelmezni a bevándorlás problémáját.Fotó: ADAM IHSE/AFP

Bár a Svéd Demokraták ezek szerint fej-fej mellett vannak a hagyományos nagy pártokkal, szalonképtelenségük miatt nincs esélyük a hatalom megszerzésére. Patthelyzetet viszont okozhatnak. A felmérések szerint a Szociáldemokraták természetes szövetségeseikkel, a Balpárttal és jelenlegi koalíciós társukkal, a zöldekkel a szavazatok 40, a Mérsékeltek a Középpárttal, a Liberálisokkal és a Kereszténydemokratákkal együtt pedig 38 százalékára számíthatnak. A nagy sztori a választások után így a populisták előretörése mellett a kormányalakítás lesz a két blokk kiegyenlített erőviszonyai miatt. Ez pedig tovább mélyítheti azt a bizonytalanságot, ami a svéd pártok közül az eddigiek alapján leginkább a szélsőjobboldalnak kedvez.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.