Így néz ki ma az európai dzsihád

  • Az európai dzsihádisták nagy része ma börtönben van;
  • de a többsége 2023-ig kiszabadul,
  • és ez még sok gondtok okozhat az európai hatóságoknak.

Összesen 197 európai dzsihádistáról gyűjtött adatokat a GlobSec nevű nemzetközi biztonságpolitikával foglalkozó szervezet, olyan szélsőségesekről, akik 2015 után, terroristaként kerültek az EU-s hatóságok látókörébe. A GlobSec nyilvánosan elérhető adatokból építette fel az európai terrorista-adatbázist, és aztán az összegyűjtött adatokból igyekeztek leírni az Európában támadó iszlám szélsőségesek legfontosabb jellemzőit. Például hogy mekkora részük született az EU területén, mennyi idő alatt radikalizálódtak, miből éltek a letartóztatásukkor.

A kutatásból kiderült például, hogy

a 197 európai dzsihádista döntő többségét elfogták az európai hatóságok, 120-an vannak közülük jelenleg is rács mögött.

A vizsgált 197-ből 29 szélsőséges már nem él, őket vagy a rendőrök lőtték le akció közben, vagy öngyilkosok lettek. Huszonnyolc embert ma is köröznek a hatóságok és húsz olyan dzsihádistáról tudni, akit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kiutasítottak az EU-ból.

A tanulmány szerint az EU-s országok közül a hatóságok Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban foglalkoztak a legtöbb terrorizmussal összefüggő esettel.

Kiből lesz dzsihadista Európában?

A vizsgált 197 ember adatainak összesítése alapján a Globsec tanulmánya szerint az európai dzsihádista:

  • férfi;
  • fiatal, de már nem kamasz vagy fiatalkorú;
  • többségében EU-s állampolgár, bár vannak közöttük az unión kívülről érkezők is;
  • gyakran büntetett előéletű, és nem is piti bűnöző;
  • legális forrásból szerzi a jövedelmét;
  • nincs állása;
  • nincs magas iskolai végzettsége;
  • lassan, évek alatt radikalizálódik.

A legtöbben 2023-ban szabadulnak

A GlobSec megvizsgálta, hogy milyen összefüggés van a bűnözés és a terrorcselekmények elkövetése között. A kutatás szerint az európai dzsihádisták jelentős része (28 százaléka) már biztosan követett el korábban valamilyen köztörvényes bűncselekményt, aminek nem volt köze a szélsőséges iszlámhoz. Közülük a többséget (67 százalékot) ráadásul súlyos bűncselekménnyel, például rablással, testi sértéssel vagy gyilkossággal vádolták.

A börtön egyébként a radikalizáció melegágya, a bűnöző múltú terroristák 54 százalékából a rács mögött lett dzsihádista. A kutatásból az is kiderült, hogy a büntetett előéletű terroristák 18 százalékáról biztosan tudható, hogy mintarabok voltak a börtönben, és ezért a korábbi, nem terrorizmussal kapcsolatos büntetésük egy részét elengedték.

A terrorizmussal összefüggésben 2015 óta Európában letartóztatott embereket átlagosan 8 év 7 hónap börtönre ítélték, de ebben a támadások konkrét elkövetőin kívül benne vannak azok is, akik relatív kisebb súlyú cselekményeket követtek el, például tiltott szervezet tagjai voltak, vagy ilyet pénzzel támogattak, terrorcselekmény előkészítésében vettek részt, vagy csak próbáltak csatlakozni terrorszervezethez.

Az érintettek többsége várhatóan 2023-ig szabadulni fog a börtönből.

A GlobSec javaslatai között hangsúlyosan szerepel, hogy ez európai biztonsági szolgálatoknak fel kell készülniük arra, hogy ezek a veterán dzsihádisták 2023 után, akár a börtönben kiépített új kapcsolatokkal térnek vissza a társadalomba. 

A vizsgált dzsihádisták legnagyobb azonosítható csoportja, 25 százalékuk alapvetően legális forrásból tartotta fenn magát, tehát megtakarításaikból, fizetésükből vagy segélyből éltek, 5 százalékról tudható, hogy egyszerre élt legális, és illegális forrásokból, például drogkereskedelemből, lopásokból vagy más bűncselekményekből, és 3 százalékról lehet biztosan tudni, hogy kizárólag illegális forrásokból tartotta fenn magát.

Szó sincs kamaszkori lázadásról

A vizsgált szélsőségesek nagyon nagy többsége, 87 százaléka férfi, és ennek megfelelően csak 13 százalékuk nő. Az átlagos életkoruk 30.5 év, a nők valamivel idősebben (32.8 év) a férfiak fiatalabban (29.9 év) kerülnek kapcsolatba a dzsiháddal.

A terroristák több mint fele, 51 százaléka már az EU-ban született, 11 százalékukról pedig tudható, hogy bár uniós állampolgárok, de nem a kontinensen születtek.

A szélsőségesek 17 százalékáról volt egyértelműen kideríthető, hogy klasszikus "külső elkövetők", tehát akik nem az EU-ban születtek és nem is állampolgárai egyetlen uniós tagországnak sem.

A tanulmány szerint a terroristák sokszor nagyon alacsonyan képzett emberek, összesen 20 százalékuk járt egyáltalán bármennyit középiskolába, és csak 3 százalékuk tudott befejezni főiskolai szintű oktatást.

A dzsihádisták 40 százaléka biztosan munkanélküli volt, amikor 2015 után letartóztatták, meghalt, vagy kitiltották az EU-ból, és csak 28 százalékról tudható biztosan, hogy volt valamilyen állása, amikor összeütközésbe került a hatóságokkal.

Évek kellenek a radikalizálódáshoz

Nem meglepő módon a szélsőségesek családjának és barátainak komoly befolyása lehet a radikalizálódásra, a terroristák 26 százalékáról tudható, hogy családtagjaik vagy barátaik révén kerültek kapcsolatba a dzsiháddal.

A GlobSec kutatása alapján úgy tűnik, hogy a terroristává váláshoz sok idő kell. Csak az összes eset 4 százaléka volt olyan, ahol hat hónapnál kevesebb idő telt el a radikalizálódás kezdete és a letartóztatás, halál vagy kiutasítás között, míg az esetek 19 százalékában egyértelműen kimutatható, hogy több mint 5 évvel 2015 előtt kezdődött el a folyamat.

A vizsgált európai terroristák 26 százaléka járt korábban valamilyen konfliktus-zónában, jellemzően Irakban vagy Szíriában. Ennek a 26 százaléknak viszont csak fele volt "harcos", a csoport másik fele az Iszlám Állam toborzója, rendőre, propagandistájaként tevékenykedett, míg külföldön volt.

A GlobSec kiemeli, hogy az európai dzsihádisták a legritkább esetben magányos farkasok, a 197-ből csak összesen 3 esetben lehet bizonyosan magányos elkövetőről beszélni, a legtöbben legalább is valamilyen radikális online közösséghez, vagy még szorosabb hálózathoz tartoztak elfogásuk / haláluk / kiutasításuk előtt.

A címlapos kép 2016 március 22-én készült Brüsszelben a Maalbeek metróállomás közelében, miután bombatámadás történt a repülőtéren és a metróalagútban. AFP / CÈdric SIMON

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.