Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter litván hivatali partnerével csütörtökön Vilniusban folytatott megbeszélése után, a két politikus közös sajtóértekezletén az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazásával kapcsolatban azt mondta:

„Ha ez az ügy a Tanács elé kerül, ellene voksolunk. Megvétózzuk a döntést, ha az szankciókat vezetne be. Úgy vélem az EU igyekszik növelni a nyomást régiónk országain, de mi kötelesek vagyunk szolidaritást mutatni ezzel szemben.”

Linas Linkevicius litván külügyminiszter úgy vélte, hogy a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók nem segítenek áthidalni az álláspontok közötti szakadékot. „A párbeszédet támogatjuk az ultimátumokkal szemben” – mondta. Arra a kérdésre, hogyan szavazna Litvánia, ha a szankciók napirendre kerülnének az Európai Unió Tanácsában, csak annyit mondott:

„A jövő kérdéseivel a jövőben foglalkozunk.”

Az Európai Parlament megszavazta szerdán a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Sargentini-különjelentést. A dokumentum értelmében Magyarországon fennáll a veszélye az EU-s értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás elindítását. A szavazás nyomán az ügy az EU Tanácsa elé kerül, ami 4/5-ös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A 7-es cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, ami az EU-s alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. (MTI)