"Ideje indulni" - mondja Neil Baxley, a dél-karolinai Beaufort megyei seriff hivatalának alezredese. Az állam partvidékén lakók hagyományosan Dél-Karolina középső részére szoktak menekülni a trópusi viharok, hurrikánok elől. Most azonban dél, Georgia és Florida felé veszik az irányt. A Florence hurrikán azonban nem szokványos vihar.

Váratlan fordulat

A hurrikánok útvonala elég kiismerhető. Azok, amik kelet felől kerülik el Floridát, az amerikai partok előtt észak felé kanyarodnak. A Florence azonban két nappal becsült partot érése előtt váratlanul délnek fordult. Így Észak-Karolina és az amerikai köznyelvben az utóbbi időben DMV-ként emlegetett, a fővárost (District), illetve a szomszédos Marylandet és Virginiát (M és V) magában foglaló régió helyett a két Karolinát, azok közül is leginkább a délit fenyegeti.

És ugyan az erőssége nagyon ingadozik, pillanatnyilag 2-es erősségű, az előrejelzések alapján 3-as vagy 4-es erősségű hurrikánként érhet partot.

A hurrikánok erősségét jelző Saffir-Simpson skálán 2010 óta kizárólag a szelek erőssége alapján osztályozzák a hurrikánokat. A 3-as és a 4-es erejű viharok szelei már az épületekben is komoly károkat okozhatnak. A Florence esetén azonban a szakértők nem a szél pusztításától tartanak leginkább.

Hanem a vízétől.

Ebből a szempontból a Florence még 2-es erősségű hurrikánként is rendkívül veszélyesnek számítana. A számítógépes modellek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a vihar partot érés előtt, még a nyílt óceánon megtorpanhat a két Karolina partjainál. Az, hogy még a partot érés előtt történhet ez, azért jelentős, mert a hurrikánok szárazföld felett gyorsan veszítenek az erejükből, az óceánok viszont energiával táplálják a vihart. Vagyis a mostani jelzések alapján a Florence hosszú órákon, akár napokon át tombolhat hurrikán erejű szelekkel a partvidéken, elképesztő mennyiségű csapadékot zúdítva a szárazföld belsejére, miközben a partokat a nyomás és a szelek által felkorbácsolt, akár három méteres vihardagály ostromolhatja.

Az előrejelzések szerint mélyen a szárazföldön belül is 400-600, helyenként akár 1000 milliméter csapadék is hullhat, hatalmas, életeket és az infrastruktúrát is fenyegető villámáradásokat okozva. Még olyan helyeken is, ahol egy szokványos hurrikán pusztításából alig éreznek valamit.

Meneküljön, ki merre lát

"Még ha helyben is szokták átvészelni a vihart, ez most más lesz. Ez egy rendkívül veszélyes, életveszélyes, történelmi hurrikán" - figyelmeztette állama lakóit Roy Cooper észak-karolinai kormányzó. Ha nem volna elég a szél és a víz pusztítása, a hatóságok attól tartanak, hogy az érintett területek akár hetekre is áram nélkül maradhatnak. A szél megtépázta vezetékeket ugyan pár nap alatt is helyre tudják állítani, de a villámáradások és a vihardagályok eláztathatják a trafókat. És az atomerőműveket, amikből 16 van a környéken. A közvetlenül a vihar útjában álló brunswicki reaktorban már fel is készültek a vészleállásra.

"Georgia és Florida tárt karokkal, napsütéssel, remek formában vár" - mondta a cikk elején már idézett Baxley alezredes a Postnak. De talán téved. Nathan Deal georgiai kormányzó a vihar váratlanul megváltozott, rendkívül szokatlan útvonalára tekintettel az egész államában vészhelyzetet hirdetett.

Minden bizonytalanság mellett abban a meteorológusok, katasztrófavédők és politikusok mind egyetértenek, hogy a Florence egészen rendkívüli vihar, amilyenből talán az életben egy fordul elő. 280 kilométer átmérőjű területen tombolhat legalább trópusi viharként, napokig csapadékban áztatva a környéket. Ezért az elmúlt napokban már 1,7 millió ember kényszerkitelepítését rendelték el, Dél-Karolinában négy sztrádát is egyirányúsítottak a menekülést gyorsítandó. A vihar ugyan péntekről szombatra virradóra érhet csak partot, de nagy kiterjedése miatt már csütörtöktől trópusi vihar erejű szelek és esők pusztítanak majd a környéken, ami már nagyban megnehezítheti a menekülést.

"Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, mekkora esély van elképzelhetetlen mértékű károkra a széltől, a vihardagálytól és az esőtől. Minden idők vihara lesz a Karolinákban. És ez nem kevés, tekintettel a Diana, a Hugo, a Fran, a Bonnie, a Floyd és a Matthew hurrikánok pusztítására" - monda a BBC-nek az amerikai meteorológiai szolgálat egyik illetékese. Az utolsó említett hurrikán, a Matthew napokig vándorolt az atlanti partvidéken, akkora áradásokat okozva, hogy bizonyos közösségek még mindig nem álltak talpra a 2016-os vihar óta.