Az EU Tanácsa elutasította az osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy foglaljon állást a Sargentini-jelentés érvényességéről

POLITIKA
2018 szeptember 17., 21:56

Az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata elutasította Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy foglaljon állást az Európai Parlament által a múlt héten elfogadott, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés érvényességével kapcsolatban. A jogi szolgálat erről szóló állásfoglalását, amelyet eljuttattak az EU soros, osztrák elnökségéhez, az APA osztrák hírügynökség ismertette.

„Nem képezi részét az Európai Unió Tanácsa gyakorlatának, hogy – amennyiben a testület elé terjesztenék az ügyet – más intézmények eljárásait vizsgálja abból a szempontból, hogy betartották-e saját eljárási szabályaikat”

– idézte az APA a jogi szolgálat közleményét, amiben leszögezték azt is: nem fér kétség ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek joga van javasolni az EU-s szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, nem tartozik az Európai Unió Tanácsára annak vizsgálata, hogy az EP miként döntött így.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, aki az osztrák kormánykoalíció kisebbik pártjának, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a vezetője, vasárnap ismételten megkérdőjelezte Sargentini-jelentés érvényességét, és arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után a bécsi magyar nagykövetségen 2018. január 30-án
photo_camera Orbán Viktor miniszterelnök és Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után a bécsi magyar nagykövetségen 2018. január 30-án Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A 7. cikk szerinti eljárás további menetéről hétfőn az Európai Bizottság egyik szóvivője az APA szerint azt mondta, az Európai Unió Tanácsa majd csak akkor foglalkozik Magyarország ügyével, ha megkapja az EP elnökének, Antonio Tajaninak erre vonatkozó levelét, de ez eddig nem történt meg.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.

Az EU-s szerződés értelmében – ha a parlament elfogadta a határozatot – az eljárás következő szakaszában az EU-s tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az EU-s alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez 4/5-ös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Előtte az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.