A vakbélgyulladások kétharmadához nem is kell műtét, elég az antibiotikum

Évtizedeken át tekintették a vakbélgyulladást – pontosabban a féregnyúlvány gyulladását, az appendicitiszt – vészhelyzetnek, amikor sürgősen ki kell műteni a beteg vakbelét, mivel félő, hogy a gyulladt nyúlvány kilyukad, ami életveszélyes lehet.

Vakbélműtét a Simpson családban

A képalkotó eljárások, mindenekelőtt a CT-felvételek segítségével ma könnyebb eldönteni, hogy a vakbél esetleg kilyukadhat-e vagy a beteget antibiotikummal, műtét nélkül biztonsággal lehet-e kezelni.

A vakbélgyulladásos páciensek majdnem kétharmadánál nem kell a kilyukadás veszélyével számolni, náluk elég lehet az antibiotikumkúra a műtét helyett – írták a Turkui Egyetemi Klinika kutatói a Journal of the American Medical Association szaklapban megjelent tanulmányukban.

Paulina Salminen és kutatócsoportja követte eddig a leghosszabb ideig a műtét nélkül, antibiotikummal kezelt felnőtt betegeket. A tanulmányuk alátámasztja a 3 évvel korábbi munkájuk eredményeit, amiket egyéves követési idő után kaptak.

A tanulmányt közlő lap szerkesztőségi cikke szerint „új korszak kezdődött a vakbélgyulladás gyógyításában”.

A vakbél-eltávolító műtét a leggyakoribb sürgősségi operáció világszerte, az USA-ban évente kb. 300 ezer esetben végzik el. A tanulmány azt mutatja, a műtétek jó része elkerülhető lehet – mondta Salminen.

A tanulmányban közel 500 felnőtt finn beteget vizsgáltak meg. CT-felvételek segítségével megállapították, hogy nem fenyegeti őket a féregnyúlvány kilyukadása. A csoport felét antibiotikummal kezelték, a többieket műtéttel.

A gyógyszerrel kezelt csoport tagjai közül százon kellett 5 éven belül vakbélműtétet végrehajtani – többnyire az antibiotikumkúrától számított első évben – a vakbélgyulladás visszatérésének gyanúja miatt. Az eredmények alapján az antibiotikumos kezelés sikerének aránya majdnem 64 százalék volt.

A műtétes betegek közül minden negyediknél léptek fel szövődmények, többek közt fertőzés a vágás környékén, hasi fájdalom és sérv, szemben a gyógyszerrel kezelt páciensekkel, akiknek csak 7 százaléka tapasztalt komplikációkat.

A gyógyszerrel kezeltek átlagosan 11 nappal kevesebb napot voltak betegszabadságon. Az első évben a kezelési költségeik közel 60 százalékkal voltak alacsonyabbak a műtétes betegekénél. (Az 5 éves kezelési költségek elemzését nem tartalmazza a tanulmány.)

Az operáción átesett finn betegeknél nem az ún. kulcslyukműtétet végezték el, ami kímélőbb, hanem a hagyományos módon hajtották végre a vágást.

A gyógyszerrel kezelt páciensek a kórházban 3 napon át kaptak intravénásan antibiotikumot, majd 7 napon át szedtek tablettát otthon. (MTI)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.