Pénteken derült ki, hogy az olasz kormányon belül is zajló heves viták után a kormány a költségvetési deficitet a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékában szabja meg 2019-re és a következő két évre. 

Az előző, baloldali kormány 0,8 százalékos hiánycélt vállalt a jövő évre, 2020-ra pedig az egyensúly megteremtését. Azt már lehetett tudni, hogy a populista-szélsőjobboldali koalíció ezen változtatni fog, de eddig úgy volt, hogy 1,6 százalékos deficittel számolnak a következő évre. 

Bár a 2,4 százalék az uniós szabályok által előírt 3,0 százalékos küszöb alatt marad, az előző olasz kormány megígérte Brüsszelnek a költségvetési hiány csökkentését, hogy ennek révén mérsékelje a hatalmasra duzzadt államadósságot. Az adósság már 2300 milliárd euróra, a GDP 131 százalékára rúg, ezért az Európai Bizottság erős nyomást gyakorol az olasz kormányra, hogy tartsa kordában kiadásait, nehogy újabb adósságválság robbanjon ki az euróövezetben.

Az olasz államkötvények hozama jelentősen emelkedett pénteken, a milánói tőzsde irányadó indexe pedig zuhanórepülésre váltott a bankok árfolyamának meredek csökkenése miatt, némelyik pénzintézet kereskedését fel is kellett függeszteni a tőzsdei limit túllépése miatt. Az euró is megszenvedte a hírt, a dollárhoz képest jelentősen gyengült.

A Bloomberg által idézett elemzők szerint a kormány döntése egy borzasztó instabil irányba viheti el az olasz államadósság/GDP arányt, ez pedig megrémisztette a piacokat, akik azzal számolnak, hogy miközben nőni fog az olasz költségvetési hiány, nőhetnek majd az alapkamatok, és Olaszország nem lesz képes visszafizetni az adósságait. 

Ugyanakkor a szélsőjobboldali Ligát vezető Matteo Salvini belügyminiszter, és a populista Öt Csillag Mozgalomból érkező Luigi Di Maio úgy látják, hogy a 2,4 százalékos hiánycél révén fel lehet pörgetni a belső fogyasztást, ami jót tesz majd a gazdaságnak, és ez segít lefaragni az államadósságot. 

Jelentős fordulat volt az is, hogy a kormányon belüli vitákban végül vereséget szenvedett Giovanni Tria gazdasági miniszter, aki pártoktól független, viszonylag konzervatív fiskális nézeteket valló közgazdász. Tria javasolta, hogy a jövő évre 1,6 százalékban határozzák meg a hiánycélt, és aztán fokozatosan csökkentsék. Hosszú és kemény viták után azonban a kormányzó pártok vezetői legyűrték, arra hivatkozva, hogy teljesíteniük kell választási ígéreteiket, köztük a nagyvonalúbb nyugdíjrendszer bevezetését és a legrászorultabbak segélyének felemelését havi 780 euróra.

Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga alkotta, június elején hivatalba lépett kormány többet akar költeni jóléti kiadásokra, adókat akar csökkenteni és erősíteni akarja az állami infrastrukturális beruházásokat.

Az igazán nagy kérdés persze az, hogy a világgazdaság hogyan alakul a következő időszakban: ha ugyanis jelentősebb megtorpanás következne be, akkor nincs az a belső ösztönző program, ami kellően fel tudná pörgetni az olasz gazdaságot ahhoz, hogy elkerülhessék az összeomlást. 

Ahogy a G7 írta pénteken, ez pedig jelentős pénzügyi pusztítást is okozhat, hiszen az olasz államadósság értékében az egyik legnagyobb a világon, ráadásul az olasz bankrendszer még mindig igen törékeny állapotban van. (MTI, Bloomberg, G7)