Műtét nélkül is gyógyítható a vakbélgyulladás

2018 szeptember 29., szombat 19:16
147

Ha hihetünk a magyar Wikipédia adatainak, akkor 1:6-hoz az esélye, hogy már volt vakbélgyulladása. A betegség a népesség kb 16 százalékát érinti, de még ennél is durvább adat, hogy az általános sebészeti beavatkozások 1 százaléka vakbélműtét - minden száz műtéti beavatkozásból egy. És bár a vakbélműtét rutinbeavatkozásnak számít, vagy, ahogy a magyar Wikipédián írják, "egyszerű és teljes gyógyulást hoz", a szuperbaktériumok korában nincs veszélymentes műtéti beavatkozás, és valószínűleg a sebészek is tudnák mással tölteni az idejüket, ha nem kéne ezzel foglalkozniuk.

Márpedig, bár a tudomány jelen állása szerint a vakbélgyulladás sürgős beavatkozást igényel, az amerikai orvosi szakfolyóiratban, a JAMÁ-ban kedden megjelent friss tanulmányában három finn kutató azt állítja, hogy a vakbélgyulladás valójában műtéti beavatkozás nélkül, megfelelő antibiotikumkoktéllal is kezelhető volna.

A vakbélgyulladásos esetek túlnyomó többsége bonyodalommentes, márpedig ezekben az esetekben, amikor nincs bélperforáció, vagy nem fedeztek fel tumort, elégséges a gyulladás antibiotikumos kezelése is.

Janice Taylor floridai gyerekorvos szerint a vakbélműtét azért vált rutinná, mert az alapvető bölcsesség szerint a vakbélre - egészen pontosan a vakbél féregnyúlványára - semmi szükségünk. Nincs funkciója, ha pedig eltávolítják, akkor már nem okozhat problémát. "Emberek milliói élnek féregnyúlvány nélkül, és teljesen jól vannak" - mondta. Ezt az évszázados bölcsességet kezdik azonban kikezdeni a legújabb kutatások. Ugyan látszólag tényleg nem okoz bonyodalmat a féregnyúlvány eltávolítása, a bélflórával kapcsolatos kutatások tapasztalatai szerint már kis beavatkozások is komoly hatással járhatnak. Még az sem zárható ki, hogy szervezetünk immunrendszerére és pszichénkre is hatással lehet a féregnyúlvány hiánya.

F. Thusrston Drake, a Boston Medical Center sebésze szerint amúgy az, hogy a vakbélgyulladás antibiotikummal is gyógyítható, nem új felfedezés. A hidegháború idején a tengeralattjárók orvosai gyakran kezelték antibiotikumkúrával a vakbélgyulladást, mert nem jöhettek csak úgy a felszínre a pácienssel. "A tudás, hogy ez sikeres módszer, az elmúlt 15-20 évben újra előkerült, így kutatások kezdődtek arról, hogy az antibiotikumkúra valóban életképes kezelés, vagy csak késlelteti az elkerülhetetlen műtéti beavatkozást" - mondta.

A finn kutatók tanulmányukban öt év megfigyeléseit összegezték, melyben 530, 18-60 év közötti páciensnél vizsgálták, hogy a milyen hatása volt a műtéti beavatkozásnak vagy az antibiotukumkúrának. A három napon át intravénás ertapenemmel, utána tablettában adagolt antibiotikummal kezelt páciensek 61 százaléka öt év után sem szorult műtétre. Annál a 39 százaléknál, akiknek végül mégis ki kellett venni a vakbelüket, a halasztás nem okozott komplikációkat. Velük szemben az eleve műtöttek negyede számolt be műtét utáni komplikációkról. Az ő kezelésük átlagban úgy hatvan százalékkal drágább is volt.

Vagyis, ha kiváltani nem is feltétlenül lehet a vakbélműtétet az antibiotikumos kúrával, a veszélyeztetettebb csoportoknál igenis életképes alternatívája lehet az invazív beavatkozásnak. Még úgy is, hogy a féregnyúlvány megmaradása magában hordozza egy későbbi újbóli gyulladás veszélyét is. A már idézett Drake megfogalmazásában "a lényeg, hogy mindkét kezelés hatásos, de azt még nem sikerült megállapítanunk, hogy melyik az optimális". A finn kutatók mindenesetre már intenzíven dolgoznak ennek feltárásán is, két kapcsolódó kutatást is végeznek párhuzamosan az optimális kezelés megtalálására. (Via Popsci)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt