Ahhoz képest, hogy milyen ritka alkalom, hogy az ember az országa nevéről szavazhasson, a macedónoknak alig több, mint egyharmada ment el vasárnap a témában tartott népszavazásra.

Az egykori jugoszláv tagköztársaságból lett országot az alkotmánya szerint Macedón Köztársaságnak hívják, de déli szomszédja, Görögország ez ellen a függetlenség 1991-es kikiáltása óta olyan hevesen tiltakozik, hogy 2008-ban a NATO-felvételüket is meg tudta akadályozni. Az ENSZ-ben emiatt is hívják magukat, kompromisszumos, bár annál nevetségesebb megoldással Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak. 

Görögországnak az a baja, hogy az ő északi területüket is Makedóniának hívják és attól tartanak, hogy az északi szomszéd a neve miatt egyszer majd területi követelésekkel lép fel ebben a tartományban. Ez eleve furcsa félelem, tekintve, hogy macedónok lényegében nem is léteznek, hiszen az országban bolgárok és albánok élnek. Előbbieket a jugoszláv vezetés etnikai-politikai okokból macedónnak nevezte el. 

Még furcsább, hogy az Észak-Macedónia nevet a görögök dobták be mint olyant, ami sokkal kevésbé hergelné őket a mostaninál. Tehát a Macedón Köztársaság neve túlzottan is hasonlít Makedóniáéra, az Észak-Macedóniáról viszont már egy görögnek sem jutna pont Makedónia az eszébe.

Az alacsony részvételi arány azért is meglepő, mert a politikusok azzal kampányoltak, hogy a népszavazás sikere alapfeltétele az ország EU- és NATO-csatlakozásának. 

Fontos ugyanakkor, hogy ez nem ügydöntő népszavazás volt, így a parlament eredménytelenség esetén is megszavazhatja a névváltoztatást.

Az eredmények közlése után nagyjából 1000 “nem” párti tüntető vonult az utcára Szlopjében, a macedón fővárosban.