Az emberi erőforrások miniszterének előterjesztését, mely szerint az 1990 utáni kormányiratokat egy laza mozdulattal átvitetnék a Magyar Nemzeti Levéltárból a Veritas Intézetbe, már Rétvári Bence parlamenti és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár is jóváhagyta - írja az Átlátszó. 

A lap szerint az ügyben a kormány a folyamatban lévő hivatalos egyeztetések után, valószínűleg még ősszel határoz. A dokumentumban azt írják, „az előterjesztés célja annak biztosítása, hogy a Kormány, mint testület tevékenysége során keletkezett iratok a Veritas Történetkutató Intézet kezelésében rendezett és jól használható forrásanyaggá váljanak”. Hozzáteszik, az 1990 utáni kormányelőterjesztések, jelentések, ülésekről készült jegyzőkönyvek, belső és minősített kormányhatározatok maradandó értéket képviselnek.

Ahogy olvasható, az 1867-től 1993-ig keletkezett kormányzati levéltári anyagot jelenleg az arra illetékes Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára őrzi. Az 1994-es évtől felhalmozódott központi iratok viszont egyelőre a Miniszterelnöki Kormányirodánál vannak – ám a hatályos jogszabályok szerint az 1994–2004-es évkörű, 300 iratfolyóméter terjedelmű köteget is haladéktalanul levéltári kezelésbe kell adni.

Káslerék egyrészt ezt az új csomagot vitetnék az MNL helyett a Veritasba, továbbá az első szabadon választott kormány működési évének kezdetétől keletkezett, 1990–1993-as iratokat is átpakoltatnák a központi levéltárból a Szakály Sándor által vezetett intézetbe, melynek tanácsadótestületét Boross Péter exminiszterelnök vezeti.

Az indoklás szerint azért kell ezt mindenképpen meglépni, mert Orbán Viktor munkaszervezete 2019 elején a budai Várnegyedbe költözik, a levéltári átadásra érett iratokat mindenképp ki kell mozdítani mai helyükről. Ehhez az előterjesztők hozzáteszik, hogy a MNL Országos Levéltára „raktári kapacitás hiányában az iratokat nem tudja átvenni”. Bár a Veritas Intézetnek van levéltára, az nem szerepel a magyarországi levéltárak hivatalos nyilvántartásában.

Az Átlátszó felidézi, Szakály „idegenrendészeti eljárásnak” titulálta a kamenyec-podolszki deportálásokat, amely miatt személyiségi jogi pert is veszített Krausz Tamással szemben.

Szakálytól két éve a kormány tagjai ugyancsak elhatárolódtak, miután azt nyilatkozta, hogy a numerus clausus nem jogfosztó, hanem „jogkorlátozó törvény volt, miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított”. Erről a szeptemberi Horthy-emléknapon is beszélt.