Nagyon furcsa botrány rázta meg a libériai politikai elitet, miután hetekkel ezelőtt az afrikai ország több újságja is beszámolt arról, hogy kb. 30 milliárd forintnak megfelelő libériai dollár egyszerűen eltűnt a főváros, Monrovia kikötőjéből. A bankjegyek nyomtatására a libériai jegybank egy svéd céggel szerződött, ők szállították az országba a készpénzt hajón és repülőn.
Két hete a libériai kormány szóvivője elismerte, hogy a hírek igazak, tényleg eltűnt a pénz.
Eddig egészen egyszerűnek látszik a történet, de ez sajnos még nem a vége. A libériai jegybank ugyanis azt mondja, a svéd nyomda a megbeszéltek szerint leszállítottak 15,5 milliárd libériai dollárt 2016 és 2018 között, és a libériai jegybank a teljes összeget át is vette és könyvelte, tehát elvileg nem hiányzik semmi.
Erre válaszul a pénz miatt demonstrálók körében elterjedt, hogy a jegybanki és kormányzati vezetők lophatták el pénzt.
A libériai kormány a tüntetők nyomásának engedve eltiltott a külföldi utazástól 35 jelenlegi és korábbi állami tisztviselőt, attól tartva, hogy ha esetleg tényleg ők tüntették el a pénzt, akkor a botrány kipattanása után lelépnek az országból. A korlátozás vonatkozik Charles Sirleafre is, aki a korábbi elnök Ellen Johnson Sirleaf fia és a libériai jegybank kormányzóhelyettese.
A jegybank állítása, miszerint egyáltalán nem hiányzik pénz, azért furcsa, mert a kormány korábban nem tagadta ezeket a sajtóértesüléseket, helyette az előző kormányzatra próbálták kenni az ügyet.
Frank Musah Dean információs miniszter és kormányszóvivő például azt mondta, hogy a most hiányzó pénz 2017 novembere és 2018 augusztusa között érkezett az országba, George Weah elnök és kormánya viszont csak 2018 januárjában lépett hivatalba, így nem szervezhették ők a lopást, és az új kormány nem is ismerte az pénzszállítmányok érkezésének menetrendjét.
Az előző elnök, Ellen Johnson Sirleaf tagadta a vádakat, azt mondta, az ő kormányának biztosan nincs semmi köze a botrányhoz.
A hiányzó pénz egyébként hatalmas összegnek számít Libériában, ahol a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él. Ez, a 30 milliárd forintnak megfelelő libériai dollár az állam éves költségvetésének ötöde.
George Weah elnök hivatali ideje elején azt is bejelentette, hogy 25 millió amerikai dollár értékben fejlesztési programot indít, és hogy ezt a pénzt libériai cégek között osztják majd ki. Azonban az ország kereskedelmi bankjainak a mai napig nincsen semmilyen adatuk arról, hogy ezt a pénz hogyan osztották el és hogy milyen vállalkozások kaptak belőle. A tüntetők körében ezért elterjedt, hogy ezt a pénzt is lenyúlhatta az állam.
A tüntetések közben folyamatosakká váltak az országban, és még New Yorkban is demonstráltak a libériaiak, amikor George Weah elnök felszólalt az ENSZ közgyűlésén. Libériában két zenész még dalt is írt Hozzátok vissza a konténerünket címmel.
Libériai elemzők szerint az, ahogyan a kormányzat kezeli a botrányt, nagyon hasonlít Donald Trump politizálására. Az egymásnak ellentmondó információkkal és intézkedésekkel összezavarják az embereket és a független médiát, majd igyekeznek a médiára kenni az egész botrányt, és álhírnek minősíteni a történteket. Ennek hatására egyre több tüntető veszítette el a lelkesedését, közben Weah elnök hithű támogatóin nem látszik, hogy elvesztették volna a bizalmukat az elnökben, hiszen ők csak azt hiszik el, amit a politikus mond. (Quartz)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.