Az egész EU-ban szinte csak nálunk csökken a diplomás fiatalok aránya

Erős statisztikai adatokat tett közzé a G7: mint írják, az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében. 

Magyarország mellett a másik ország, ahol ez előfordult, a hatszázezer fős Luxemburg volt, ott viszont a korcsoport több mint felének van diplomája, míg nálunk csak 30 százalékuknak. 

Mint írják, Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a fiatal diplomások aránya: akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont 30,2 százalékának.

Ezzel szemben az EU összes többi országában pont ellentétes trendek zajlanak: átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a diplomások aránya. Nálunk viszont pont ennyivel csökkent: ennek az lett az eredménye, hogy a fiatal magyarok felsőfokú képzettségi szintje 8,8, százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól. Hasonló mértékű szakadásra az elmúlt évtizedben nem volt példa. 

A régiónkban eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a képzett fiatalok aránya: Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, míg Bulgáriában 2,1 százalékponttal. 

Pedig a magyar társadalom már eddig is le volt maradva diplomák tekintetében: nálunk kevesebb diplomás csak Romániában és Olaszországban akad. 

Mint a G7 írja, a visszaesés mögött elsősorban a Fidesz oktatáspolitikai célkitűzései állhatnak: jelentős forráskivonások mellett magasabb lett a bejutási küszöb, és kevesebben tanulhatnak állami támogatással. 

Egy friss tanulmány szerint gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. Ezzel párhuzamosan az ország legszegényebb részeiről nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba. 

Ezekbe az irányokba hathat az a frissen kiszivárgott felvetés is, amely kivonná az állami fenntartást az egyetemek mögül, minél több intézményt piaci alapokra helyezve.