Valami bűzlik Isztambulban

Csak egy dolog biztos:

Dzsamal Hasogdzsit, a prominens, egykor a királyi családhoz is bejáratos, de az utóbbi időben az országot ténylegesen irányító Mohamed Bin Szalman trónörökös kritikusává lett szaúdi újságírót utoljára 2018. október 2-án, délután negyed kettőkor Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségének hátsó bejáratánál látták.

Ezt a bejáratot figyelő térfigyelő kamera is rögzítette:

Dzsamal Hasogdzsi (sötét zakóban) belép a szaúdi konzulátus épületébe. Ez az utolsó felvétel az eltűnt újságíróról.Fotó: CCTV/Hurriyet via AP

A török hatóságok hivatalosan a férfi eltűnése ügyében vizsgálódnak. Nem hivatalosan szombat óta azt terjesztik a világ nagy hírügynökségeinek és vezető lapjainak, hogy Hasogdzsit

egy 15 fős szaúdi titkos különítmény kivégezte, feldarabolta, majd maradványait kicsempészte az országból.

A New York Times értesülései szerint a nevük elhallgatását kérő török illetékeseket Erdogan eresztette útjukra, de ő maga tartózkodott attól, hogy nyilvánosan is Hasogdzsi meggyilkolásával vádolja Szaúd-Arábiát, ahogy a török hatóságok sem hoztak nyilvánosságra semmilyen konkrét bizonyítékot vádjaik alátámasztására.

Ahogy eddig Szaúd-Arábia sem arra, hogy Hasogdzsi, mint állítják, még október 2-án, saját lábán, sértetlenül hagyta el a konzulátust, ami előtt török menyasszonya, Hatice Cengiz másnap hajnali egyig várt rá.

Nem félt

Dzsamal Hasogdzsi, aki 2017 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él, eltűnése előtt négy nappal, szeptember 28-án, pénteken Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán próbálta beszerezni az iratokat, amelyekkel feleségül vehette volna török menyasszonyát, írja a történések kronológiáját felvázoló cikkében a New York Times. Aznap azt mondták neki, hogy azokért később kéne visszajönnie. Aznap délután Londonba repült, ahol fel is szólalt a Middle East Monitor civil szervezet konferenciáján. Közben valamikor felhívta a konzulátust, hogy kedden tudna visszamenni. Menyasszonya, Hatice Cengiz szerint a konzulátusról visszahívták, hogy fél kettőkor jöjjön.

Hasogdzsi október 1-én hétfőn tért vissza Isztambulba. Előtte Londonban ebédelt két barátjával, akik szerint nem tűnt úgy, mintha aggódna a másnapi látogatás miatt.

Innentől kezdenek kicsit zavarossá válni a dolgok. A Sabah című erősen kormányközeli török lap szerint október 2-án hajnali 3:13-kor egy magánrepülő érkezett Rijádból az isztambuli Atatürk reptérre. A lap értesülései szerint, amiket a New York Timesnak is megerősített két névtelen illetékes azok közül, akiket Erdogan szombaton szétküldött, a gép a Sky Prime Aviation Services tulajdona, a rijádi cég régi partnere a szaúdi kormánynak.

A gépen a török források szerint kilenc szaúdi hivatalnok és hírszerző érkezett, akik a szaúdi konzulátus közelében béreltek szobát három napra két szállodában, de végül még aznap távoztak.

A műholdképen zölddel Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusát, pirossal a szaúdi konzul rezidenciáját jelöltem. Hasogdzsit utoljára a konzulátus épületébe látták belépni. A Sabah című kormányközeli török lap szerint onnan a konzul rezidenciájára vitték át, és ott gyilkolhatták meg és darabolhatták fel.

Hasogdzsi tíz órával később lépett be a konzulátus épületébe az Akasyali utca felőli bejáraton. Két és háromnegyed órával később, délután négykor hat jármű hagyta el a konzulátust, a Sabah szerint szaúdi tisztviselőket és kémeket szállítottak. Ha netán valakinek eddig hiányoztak volna a történetből az oroszok: az erről egy török tévében bemutatott felvételeket ma az orosz katonai hírszerzéssel rendkívül szoros viszonyt ápoló Wikileaks tweetelte ki.

A járművek közül kettő a konzulátustól a szaúdi konzul mindössze kétszáz méternyire levő rezidenciájára hajtott, ahonnan a Sabah értesülései szerint aznap hazaküldték a török alkalmazottakat. A török nyomozók gyanúja szerint Hasogdzsi is a járművekben lehetett, amelyek négy órán át voltak itt.

Jöttek, mentek

Vagyis még akkor is, amikor negyed hatkor a Sky Prime Aviation Services egy másik gépe is landolt hat szaúdi illetékessel. Ez a gép bő egy órával később, 18 óra 20 perckor már újra a levegőben volt, Kairón át Rijádba repült. 22:46 perckor az első gép is útnak indult Rijádba, ez Dubaj érintésével. Közben Hasogdzsi menyasszonya még bő két órán át, másnap hajnali egyig várt vőlegényére az Akasyali utcában, hogy aztán szerdán reggel visszatérjen a konzulátus elé, ahol továbbra se volt semmi jele Hasogdzsinak.

Nem mintha eddig hiány lett volna furcsaságokból a történetben, de újabb különös csavarkén Hasogdzsi eltűnéséről a Reuters a dátumbélyegzője szerint október 3-án hajnali 2:14-kor megjelent cikkében számolt be. Még ha amerikai keleti parti időt is mutat a bélyegző, ez akkor is azt jelenti, hogy isztambuli idő szerint október 3-án délelőtt 9:14-kor jelent meg az írás. Legalább ilyen érdekes, hogy a Sabah, ami eléggé közel áll Erdoganhoz, egy héttel Hasogdzsi eltűnése után szokás szerint névtelen forrásokra hivatkozva már arról írt, hogy Hasogdzsit talán mégsem ölték meg, hanem valószínűleg egy harmadik ország titkosszolgálatának a segítségével elrabolták. Ez már csak azért is érdekes, mert egyik publicistájuk, a korábban egy félhivatalos török hírügynökséget vezető Kemal Ozturk meg azt állítja, hogy Hasogdzsi meggyilkolásáról videó is készült, amit ráadásul maguk a szaúdiak vettek fel bizonyítandó, hogy valóban megölték a disszidens újságírót.

Körökre osztott stratégia

A kavarásra jó okuk is lehet a törököknek. Az, hogy hatóságaik egyelőre semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutattak be, részben oka lehet információforrásaik védelme - legyen szó akár lehallgatásról, akár besúgókról. Erdogan hallgatását pedig indokolhatja, hogy így elvben még maradt lehetőség rá, hogy kitáncoljanak a vádak mögül, bár ez azért egyre nehézkesebbnek tűnik. Törökország és Szaúd-Arábia viszonya elég sajátos. Szíriában különböző, de ugyancsak Aszad-ellenes frakciókat támogattak, és Törökországnak biztosan nem jönne rosszul a gazdag Szaúd-Arábia anyagi segítsége a jelen gazdasági helyzetben. Ugyanakkor ugyanilyen gazdasági segítséget nyújthat Oroszország is, amely viszont Aszad és Irán támogatójaként Szaúd-Arábia riválisa a térségben.

És az egész történetre ránehezedik az amerikai diplomácia szokatlan visszafogottsága is. Ahhoz képest, hogy Hasogdzsi 2017 óta az Egyesült Államokban él, az amerikai diplomácia eddig kivárt. Trump először hétfőn mondott annyit egy riporter kérdésére, hogy "aggódik", Mike Pompeo külügyminiszter pedig kedden, Hasogdzsi eltűnése után egy héttel szólította csak fel a szaúdi kormányt, hogy "támogassa az átfogó vizsgálatot és legyen transzparens ennek a nyomozásnak az eredményével kapcsolatban".

Szaúd-Arábia amúgy, és ezt megint csak az ügy furcsaságai közé kell sorolnunk, a diplomáciában felettébb szokatlan módon megnyitotta konzulátusát a török hatóságok előtt, pedig a nemzetközi jog alapján az szaúdi szuverenitás alá tartozó terület.

Most tehát ott tartunk, hogy

  • Dzsamal Hasogdzsi kedden eltűnt;
  • eltűnéséről már másnap reggel beszámol a Reuters;
  • szombattól török kormányhivatalnokok névtelenül azt kezdik terjeszteni, hogy az újságírót megölték és feldarabolták;
  • ezt terjeszti a kormányközeli török média is;
  • amelyben ugyanakkor arról is jelennek meg elméletek, hogy Hasogdzsi valójában él;
  • miközben sem a török hatóságok, sem Erdogan nem állít hivatalosan semmit;
  • Szaúd-Arábia tagad, és együttműködik a nyomozással;
  • Az Egyesült Államok pedig óvatoskodó nyilatkozatokat tesz csak az ügyben.

És csak annyi biztos, hogy Hasogdzsinak nincs nyoma.