25 év után emeltek vádat Norvégia egyik legrejtélyesebb bűnügyében

1993. október 11-én reggel három lövés dördült Oslo egyik csendes elővárosában. William Nygaard, Salman Rushdie Sátáni versek című regényének norvég kiadója haldokolva hevert saját háza előtt. Két nap híján 25 évvel később a norvég hatóságok vádat emeltek a rejtélyes merénylet ügyében. Annak, hogy két nap híja volt az évfordulónak, komoly jelentősége van. A hatóságoknak legkésőbb csütörtökig, a gyilkossági kísérlet 25. évfordulójáig vádat kellett emelniük, különben a norvég törvények értelmében nem folytathatták volna a nyomozást.

A rendőrség annak idején tagadta, hogy a merényletnek bármi köze lett volna Rushdie könyvéhez, amely miatt az iráni állam legfőbb vezetője, Ruholláh Homeini ajatollah személyesen mondta ki a halálos ítéletet a brit íróra. Most, a vádemeléskor már nem tagadták ezt. „Nincs okunk feltételezni, hogy bármi más oka lehetett a gyilkossági kísérletnek, mint a Sátáni versek kiadása” – mondta Ida Dahl Nilssen, a norvég Nemzeti Bűnügyi Nyomozó Szolgálat szóvivője, aki szerint a támadás több volt személy elleni bűncselekménynél, a szólásszabadság elleni erőszakos támadás volt.

A hatóságok épp ezért most a norvég Btk. egy ritkán használt paragrafusa alapján „alapvető társadalmi értékek elleni támadás” miatt emeltek vádat. Ha valaki a vádemeléstől a norvég kriminalisztika egyik legrejtélyesebb esetének gyors megfejtését remélte, annak csalódnia kell. A hatóságok nem neveztek meg gyanúsítottat – meg nem erősített norvég sajtóértesülések egy iráni és egy egykor Norvégiában élt, libanoni kapcsolatokkal bíró gyanúsítottról szólnak. „A vádemelés következményeként a nyomozás folytatódhat. Erős vágyunk, hogy megoldjuk ezt az ügyet” – mondta erről Nielsen.

A könyve megjelenése óta eltelt három évtizedben folyamatos védelem alatt élő Salman Rushdie ügynöke útján kiadott közleményében jó hírnek nevezte a vádemelést, de bírálta a hatóságokat, amiért azok nem hozták nyilvánosságra a gyanúsítottak nevét és nemzetiségét. Nem ő az egyetlen, de még csak nem is az első, aki bírálja a norvég nyomozók munkáját.

A nyomozás 2009-ben eleve csak azután indult újra, hogy Odd Isungset oknyomozó újságíró 2008-as dokumentumfilmje újra ráirányította a figyelmet a rejtélyes bűncselekményre. Isungsett filmjéből kiderült, hogy a hatóságok eleinte elvetették a politikai-vallási indítékok vizsgálatát, alapvetően személyes indítékot kerestek a gyilkossági kísérletre. Knut Olav Amas volt kulturminiszter-helyettes, egy szólásszabadságot támogató csoport vezetője szerint ezért a nyomozás ügyében külön is érdemes volna nyomozást elrendelni, nemgy csupán magát a gyilkossági kísérletet vizsgálni.

A gyilkossági kísérletet Nygaard csodával határos módon túlélte, és fel is épült belőle. A most 75 éves, a könyvkiadástól visszavonult, de a norvég PEN-klub elnökeként ma is a szólás és a művészi önkifejezés szabadságáért küzdő Nygaard igyekszik nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani felépülése történetének, amit szellemi és testi erejének tud be. „Elég jó síugró voltam. És elég jó könyvkiadó” – mondta a New York Timesnak. És azt is, hogy ha újra döntenie kéne, megint úgy döntene, hogy kiadja Rushdie könyvét.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.