Hétfőn jelent meg a parlament honlapján az a javaslat, amivel Bánki Erik, a Gazdasági bizottság fideszes elnöke megszüntetné a lakástakarékpénztárak 30 százalékos állami támogatását. Helyette inkább a családosoknak elérhető CSOK-ot bővítenék.
A lakástakarék egy 1997 óta létező megtakarítási forma Magyarországon, amit különböző lakáscélra, például vásárlásra, építésre, felújításra vagy jelzáloghitel előtörlesztésére lehet felhasználni, legalább 4, maximum 10 év gyűjtögetés után. A konstrukció pont a 30 százalékos állami támogatás miatt volt népszerű, ami befizetések után, maximum 72 000 forintot jelentett.
A mostani javaslathoz fűzött indoklás szerint „a lakástakarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak. A lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált”.
Bánki Erik szerint miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz.
A fideszes képviselőnek az sem tetszik, hogy az így felhalmozott megtakarításokból alig épültek új lakások. Majd hozzáteszi azt is, hogy „a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni”. Szerinte a CSOK jobban segített abban, hogy a családok lakáshoz jussanak.
A javaslatban újra előkerült a rezsiharc idején bevezetett varázsszó, az extraprofit is. Bánki szerint a négy lakástakarékpénztári szolgáltató ( Erste Lakástakarék, Fundamenta Lakáskassza, OTP Lakástakarékpénztár és Aegon Lakástakarék) 2010 óta közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.
Ezért a módosítás értelmében a törvény hatályba lépése után megkötött lakás-előtakarékossági szerződések után nem jár már az állami támogatás.
Az idáig megkötött szerződések esetében a megtakarításokat az állam továbbra is támogatja a futamidő végéig. Vagyis a már megkötött szerződéseket a módosítás nem érinti.
Az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a CSOK bővítésének pénzügyi fedezetét biztosítanák.
A gazdasági bizottság kérésére a parlament kivételes eljárásban szüntetheti meg a lakáspénztárak állami támogatását. Kedden ez lesz az első napirendi pont. Így már aznap lemehet az összevont vita, majd miután a módosítókról is döntöttek, még aznap meglehet a zárószavazás is. Vagyis akár már kedden Áder János elé kerülhet a törvény, akinek ettől kezdve 5 napja van, hogy aláírja.
Ha a köztársasági elnök még aznap aláírja, akár szerdán is hatályba is léphet a törvény, vagyis utána már nem lehet lakáspénztárat nyitni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.