Áder húga: a NAV nyomozói olyan, erősen csalásgyanús ügyben zárták le a nyomozást abszurd indoklással, amit még a Miniszterelnökség is büdösnek tartott

A NAV nyomozói pár nappal ezelőtt annak ellenére megszüntették a nyomozást a KLIK gyanús szoftvervásárlásainak ügyében, hogy ők maguk is leírták:

  • a Klebelsberg Központ félmilliárd forintot fizetett ki olyan szoftverekért, amiket senki se látott.
  • 30 millió forintot fizetett ki a KLIK egy olyan tanulmányért, aminek a szövege 100 százalékban megegyezett egy már kifizetett másik tanulmányéval.
  • az ügyben két kormányszerv is súlyos visszaélésekre utaló nyomokat talált.
  • a nyomozás megszüntetésére az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a KLIK egyik korábbi elnöke, Pölöskei Gáborné, aki történetesen Áder János húga, korábban nyilvánosan beleállt az ügybe és levélben bizonygatta, hogy nincs itt semmi látnivaló.
  • Duplacsavar: mindezt annak ellenére műveli a NAV Bűnügyi Igazgatósága, hogy egyébként kizárt, hogy Pölöskei Gáborné sáros legyen az ügyben.

Nem létezhet annyira gyanús gazdasági kavarás, amit ne lennének képesek eltussolni a NAV nyomozói - legalábbis így tűnik egy, a 444 birtokába került nyomozást lezáró határozatból.

Az alapügy jól dokumentált és a hasonló ügyekhez képest ráadásul egészen jól érthető kívülállóknak is.

A szélbe szórták 2 milliárd forint háromnegyedét

Az állami iskolákat felügyelő Klebelsberg Központ 2013-ban megnyert egy 10 milliárd forintos, a hazai oktatás korszerűsítését célzó pályázati keretösszeget, amiből 8,5-et állt az EU és 1,5 milliárdot a magyar költségvetés. A pénz egy részéből - 2 milliárd forintból - egy rakás új informatikai rendszert rendeltek meg.

A gigantikus szoftverbeszerzést azzal indokolták, hogy az informatikai fejlesztés majd hatékonyabbá teszi az iskolák működését és csökkenti az adminisztrációt.

Az új számítógépes rendszerek élesítésének a határideje 2015. ősze volt, amit némi késéssel ugyan, de képesek voltak tartani. Mármint papíron: a KLIK illetékese 2015. novemberében ugyanis készre jelentette a megrendelt szoftvereket és aláírta a teljesítésigazolásokat, majd ki is fizették a beszállítókat. Maga a KLIK pedig innentől azt kommunikálta kifelé, hogy az új rendszerek működnek.

Csakhogy a valóság az volt, hogy a rendszerek egy jelentős része egyáltalán nem készült el, egy másik, ennél is nagyobb részük elkészült, de meg sem próbálták használni, egy részét használták egy kicsit, de nem működött jól, ezért áttértek valami másra, és csak a programok kisebb része bizonyult a való életben is használhatónak. 

A poén az, hogy ezt nem én újságíró mondom, de nem is egy független vagy ellenzéki szakértő vagy akár az EU valamelyik korrupciófelderítő szerve, hanem maga az akkoriban Lázár János vezette, fideszes Miniszterelnökség. Az ügy ugyanis annyira büdös volt még magának a kormánynak is, hogy abban két fideszes kormányzati szerv is saját vizsgálatot folytatott:

  1. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ami a Pénzügyminisztériumon belül működő, az EU-támogatásokat ellenőrző részleg
  2. és a Miniszterelnökség.

Az utóbbi azt állapította meg, hogy a szoftverekre kifizetett, összesen 2 milliárd forintből bő 550 millióért készült valódi, a gyakorlatban használt szoftver, 878 millióért fizikailag létező, de a KLIK által nem használt (vagyis magyarul teljesen felesleges, de legalább elkészült) program, és

515 millió forintot olyan programokért fizetett ki a KLIK, amiket semmilyen formában nem találtak a Miniszterelnökség revizorai.

Vagyis bő félmilliárdot olyan termékekre fizettek ki, amiket az ellenőrzés idején még a forma kedvéért sem tudtak bemutatni a revizoroknak.

Lázár János kancelláriaminiszter egy 2018. márciusában tartott Kormányinfó sajtótájékoztatón ennek megfelelően  be is jelentette, hogy a KLIK-nek vissza kell fizetnie 1,2 milliárd forint EU-támogatást a szoftverbeszerzéseinek szabálytalansága miatt.

(Vicces elem az ügyben, hogy Lázár nyilvános beismerése előtt mindössze pár héttel a Fővárosi Főügyészség még határozottan állította, hogy a világon semmi gond nem volt a KLIK-es szoftverbeszerzéssel. Lázár bejelentése után viszont a KLIK vezetése volt kénytelen rendőrségi feljelentést tenni az ügyben.)

Az EUTAF vizsgálata szintén durva szabálytalanságokat talált, ők azt mondták ki a végén, hogy a 2 milliárdból szerintük 932 millió forint elköltése nem alátámasztható, ezért a projektet "nem működő" státuszúnak minősítették.

De mit művelt Áder húga?

A későbbiek szempontjából kulcsfontosságú tény, hogy az esetleges bűncselekményekhez, vagyis a nem létező vagy nem használható szoftverek leigazolásához és kifizetéséhez Pölöskei Gábornénak egészen biztosan nem volt, nem is lehetett köze. A döntő események ugyanis 2015. őszén zajlottak, Pölöskei Gábornét pedig csak 2016. tavaszán nevezték ki a KLIK vezetőjének és előtte sem ott dolgozott, hanem az Emberierőforrás-minisztériumban volt helyettes államtitkár, és ebben a minőségében még kifejezetten sokat kritizálta is a KLIK működését. A KLIK élén ráadásul csak rövid időt töltött el, nem egészen egy évre rá, 2017. januárjában már az NGM helyettes államtitkári székébe ült át.

Na de akkor hogy kerül egyáltalán itt a képbe?

Úgy, hogy miután Hadházy Ákos, akkor még LMP-s parlamenti képviselő, aki az EU-pénzek ellopásának felderítésére szakosodott, már 2016-ban tippet kapott, hogy a KLIK kifizetett szoftverei a sikerpropaganda ellenére igazából nem működnek, az ügyben levélben kereste meg az elnöki székbe akkor beleülő Pölöskeinét. Aki egy levélben olyan választ adott neki, amiből úgy tűnt, hogy a programokkal minden rendben van. (A levél itt olvasható el teljes egészében.

A 2016. december 19-én elküldött válaszlevélben Pölöskeiné egy kis táblázatban a következő konkrét programokat sorolta fel, a beszerzési árukkal együtt

HR rendszer
tanügyi rendszer
egységes adatbekérő
vagyongazdálkodási rendszer
beszerzési rendszer
közös szolgáltatások (Microsoft)
extranet
vezetői információs rendszer
kereseti adattár

A levélben ezeket a programokat - bár ezekkel a szavakkal nem mondja ki, hogy működnek és használják őket - egyértelműen úgy emlegeti, mintha működnének és használnák őket, és szót sem ejt arról, hogy bármelyikkel probléma lenne.

Csakhogy amikor az ügyre egyre jobban rápörgő Hadházy hosszas próbálkozás után, 2017. nyarán végre fizikailag is be tudott jutni a KLIK szoftverszobájába, ott a következőket tudta meg Pölöskeiné utódjától és szervezet vezető informatikusaitól a fenti programokról:

HR rendszer - nem használják
tanügyi rendszer - nem használják, csak egyszer, a 2016-os beiratkozási szezonban vetették be, utána lecserélték
egységes adatbekérő - nem használják
vagyongazdálkodási rendszer - nem használják, de állítólag majd feltöltik
beszerzési rendszer - nem használják
vezetői információs rendszer - nem használják

Vagyis Pölöskei Gáborné nem működő rendszerekről írt úgy, mintha a KLIK használná azokat, egy helyen szó szerint azt állítva a levélben, hogy "Ezek a szakrendszerek nem az iskolákban, hanem a KLIK szervezeti egységeinél érhetők el."

Hogy az ellenzéki politikus pár hónappal később a helyszínen leplezze le, hogy a szakrendszerek jellemzően még a KLIK központjában sem elérhetőek. Hadházy Ákos ezt innentől természetesen jó sokszor a kormány orra alá dörgölte a nyilatkozataiban, minden alkalommal felemlegetve Pölöskeiné nevét.

Csakis ez magyarázhatja - más racionális magyarázata ugyanis nem nagyon lehet dolognak - hogy a politikusnak az ügyben tette feljelentése után a NAV Bűnügyi Igazgatósága ugyan nyomozni kezdett, de néhány nappal ezelőtt bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. 

A megszüntető határozat a maga módján hihetlenül szórakoztató olvasmány. A szerzője ugyanis felsorolja benne a két korábbi vizsgálat összes, ebben a cikkben is megemlített ledorongoló megállapítását, szó szerint leírja például, hogy 

"a szállítók teljesítését és kifizetését valamennyi esetben leigazolta a KLIK", majd ettől 3 sorra azt is, hogy a Miniszterelnökség revizorai ennek ellenére nem találtak 515 millió forint értékű szoftvert

amiből azt a következtetést vonja le, hogy nincs itt semmi látnivaló, bűncselekmény gyanúja fel sem merülhet.

Csodálatos az a rész is, amikor a NAV-os nyomozók először leírják, hogy az EUTAF vizsgálata megállapította: a KLIK nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy 867 + 102 órányi kifizetett tanácsadás és 9 tanulmány fizikailag tényleg megvalósult-e. Majd azt írják, hogy az érintett cégek kihallgatott vezetői a kihallgatásukon ezzel szemben azt állították, hogy de bizony, hogy volt teljesítés. És mivel ekkor már bizonylatokat is tudtak mutatni a tanácsadásról - ami 2016-ban még nem sikerült nekik! - a NAV szerint itt már nem érdemes tovább nyomozni.

A papírokból egyébként kiderül, hogy a NAV úgy nyomozott a szoftverügyben, hogy meg sem próbálta fizikailag ellenőrizni a programok meglétét.

Kétszer adták el ugyanazt? Nem baj!

Ha lehet, ennél is humorosabb az azonos szöveggel kétszer leszámlázott tanulmány esete. 

Az EUTAF itt azt állapította meg, hogy egy beszállító ugyanazon a számlán belül elszámolta külön a "Reflexió a helyzetelemzésre és a fejlesztési tervre" című, illetve külön az "A helyzetelemzés tanulságai és a fejlesztési tervekkel való koherenciája" című tanulmányokat, jóllehet pont ugyanarról a szövegről van szó. A revizorok szerint emiatt 31 millió forintot fizetett ki szabálytalanul a KLIK. Egy naiv amatőr azt képzelné, hogy ha valaki ugyanazért kétszer fizettet az állammal, akkor az becsapta az államot és megcsapolta a költségvetést. De nem a profi nyomozók! Ők ugyanis ebből azt hozták ki, a kft vezetőjének vallomására alapozva, hogy 

mivel az egyes számú tanulmányért a KLIK nem önmagában fizetett, mivel az egy jóval nagyobb , összesen 3 ezer oldalas dokumentum része volt, a kft hiába számlázott le érte még egyszer tízmilliókat, immár önálló tanulmányként és más címmel, ez nem bűncselekmény, sőt arra sem érdemes, hogy tovább nyomozzanak miatta. 

Még azt is képesek voltak leírni, hogy a szöveg nagy tanulmánycsomagból való kiemelése és új címmel való eladása azt jelenti, hogy ez a második szöveg "külön produktum". 

A kopipésztelés még sohasem részesült ilyen komoly hivatalos elismerésben!

Az EUTAF súlyos megállapításain máshol is lazán lépett át a NAV. A nyomozók abban sem láttak semmi gyanúsat, hogy az egyik projekt részeként 2015. késő őszén két egynapos, konferenciaszerű zárórendezvényt is tartottak a Lurdy házban, amikre irdatlan összegeket számoltak el a résztvevőnként, hogy az EUTAF később leleplezze: a valóságban töredék annyian vettek részt azokon, mint ahány ember után felvették a fejenként kikalkulált 9271, illetve 11906 forintos összeget. 

Bár a szervezők a két rendezvényre összesen 9,3 millió forintnyi olyan költséget számoltak el, amivel szemben, mint kiderült, nem állt semmiféle valós teljesítés, a NAV nyomozást megszüntető határozata szerint ez teljesen rendben volt, hiszen az eseményeket ténylegesen megrendezték és tényleg kiküldtek annyi meghívót, így arról nem a szervezők tehettek, hogy csak sokkal kevesebben jöttek el. 

A nyomozás megszüntével most már lényegében hivatalos, hogy hiába hőzöngtek a kancellária és az EUTAF revizorai, ebben az ügyben igazából sosem volt semmiféle látnivaló.


Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.