A norvég kormány közölte, hogy 99 éves korában meghalt Joachim Rønneberg, annak az akciónak a vezetője, amivel 75 évvel ezelőtt, 1943. február 28-ra virradóra egyetlen lövés vagy halálos áldozat nélkül megállították a náci Németország atomkutatási programját, aminek a végső célja az atomfegyver előállítása lett volna.

Ole Kristian Grimnes, az oslói egyetem történész-professzora szerint ez volt az első kísérlet az atomfegyverek terjedésének megállítására katonai eszközökkel.

A dél-norvégiai Rjukan város közelében lévő vemorki központ volt akkor a világ egyetlen üzeme, ahol jelentős mennyiségben állítottak elő nehézvizet. A németek Norvégia megszállása után egyből elvették az üzemet, és az amerikaiak meg a britek attól tartottak, hogy Hitlernek sikerül előttük atombombát előállíttatni.

Később Albert Speer, a nácik fegyverkezési minisztere, akit a nürnbergi perben 20 évre ítéltek, azt írta az emlékirataiban, hogy Hitlert már 1942 őszén meggyőzték a tudósai arról, hogy a háború végéig nem sikerül megvalósítani a bombát. De a németeknek ennek ellenére szükségük volt a nehézvízre, hogy uránium alapú, elektromosságot termelő gépet készíthessenek, és így is meglettek volna az eszközeik egy radioaktív anyagokból álló arzenálhoz.

Nagy-Britannia, ami nem volt tisztában a Harmadik Birodalom nukleáris programjának előrehaladottságával, sem pedig valódi céljaival, 1942. november 19-én támadást intézett Vemork ellen, de az akció totális kudarc lett: 40 katona meghalt, és a központ sértetlen maradt.

Három hónappal később új akciót terveztek Londonba menekült norvég ellenállókkal. A 9 férfit két hóvihar között dobták le ejtőernyővel, majd hegyes terepen mentek kb. 100 km-t. Titokban behatoltak az üzembe, pillanatok alatt elhelyeztek robbanóanyagokat, majd elmenekültek, mielőtt a németek bármit észrevehettek volna. A kommandó parancsnoka, az akkor 82 éves Joachim Rønneberg 2003-ban, az akció hatvanadik évfordulóján így mesélt az AFP-nek:

„Minden várakozáson felül sikerült. Nem ütköztünk semmilyen ellenállásba. Megállapodtunk, hogy csak akkor lövünk, ha feltétlenül szükséges.”

A támadás a norvég fegyveres ellenállás egyik legnagyobb tette volt, kétszer is megfilmesítették: 1947-ben a francia Jean Dréville A nehézvíz csatája címmel, míg 1965-ben az amerikai A Telemark hősei főszerepét Kirk Douglas játszotta.

4 hónappal a vemorki robbantás után újrakezdődött a központban a nehézvíz-gyártás, de a német nukleáris tervek már nem valósulhattak meg, és a háború vége előtt többször is lebombázták az üzemet.

Joachim Rønneberg 1945-ben rádióriporterként dolgozott Norvégiában, és ritkán beszélt a háborús szerepéről. Az elmúlt évtizedben viszont többször is előadásokat tartott, és beszédeket mondott, hogy felszólaljon a totalitarizmus veszélyei ellen. (Reuters, MTI)