Egy brit bíróság közbenső ítéletében megtiltotta a Telegraph napilapnak, hogy megnevezze azt a brit üzletembert, akit beosztottjai rasszista és szexuális zaklatásának gyanújába keveredett. A Telegraph szerint leleplező cikkük új lendületet adhatna a #MeToo kampánynak, de a bíróság megakadályozta ezt. Mégpedig azért, mert a brit üzletember bánatpénz ellenében titoktartási szerződést íratott alá áldozataival.

Bár az ilyen titoktartási szerződések alapvetően az üzleti titkok védelmét szolgálják, egyre gyakrabban használják az ilyen rosszcselekedetek eltusolására is. A Telegraph saját állítása szerint nyolc hónapon át nyomozott az ügyben, de Sir Terenc Etherton, a második legmagasabb rangú brit bíró keddi döntésével megakadályozta a cikk publikálását. Döntése értelmében a Telegraph csak törvénysértés árán leplezhetné le az üzletember személyazonosságát, nevezhetné meg a cégét, vagy írhatna arról, hogy konkrétan mivel is gyanúsítják, és ő mennyit fizetett az áldozatainak a hallgatásukért.

Mindezt annak ellenére, hogy a Telegraph semmilyen titoktartási szerződést nem írt alá az üzletemberrel, és érvei szerint a köz érdekében állna az üzletember megnevezése, hogy a nála munkát keresők tudják, mire számíthatnak. A lap szerint az érintett üzletember félmillió fontot (több mint 180 millió forintot) költött ügyvédekre, köztük a Schillings ügyvédi iroda szolgáltatásaira. Ez utóbbi már több olyan világsztárt, például Cristiano Ronaldót és Lance Armstrongot is képviselt, akik a jelen ügyben szereplő üzletemberhez hasonlóan visszaéltek a titoktartási szerződéssel saját rosszcselekedeteik leplezésére.

A fellebbviteli bíróság közbenső ítéletében arra jutott, hogy bár az ügyben korábban eljáró felsőbb bíróság jogosan állapította meg, hogy a Telegraph cikke "jelentősen hozzájárulhat a vitához egy demokratikus társadalomban", legalább ilyen fontos érdek a szerződések érvényességének fenntartása, és az érintett üzletember "akár" még azt is bebizonyíthatja, hogy a történtek eltitkolásához való joga előrébb való a közérdeknél. A közbenső ítélet egyben azt is elrendelte, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalják.

A titoktartási szerződések ilyen mértékű, az eredeti törvényalkotói szándékon túlmutató használata amúgy már politikai kérdés lett, maga Theresa May miniszterelnök is kikelt a gyakorlat ellen, de javaslatot még nem terjesztett elő a korlátozására.