Ahogy Trump, úgy Bolsonaro is mélyebb társadalmi válság tünete

külföld
2018 október 29., 20:48
  • A baloldal 15 éves uralmának végére Brazília súlyos gazdasági válságba süllyedt;
  • az erőszakos bűnözés olyan mértéket öltött, hogy már csak amiatt tízezrek hagyták el az országot;
  • a korrupciós botrányok, amelyek miatt Lula elnököt lecsukták, Dilma elnökasszonyt pedig leváltották, a hagyományos jobboldalt sem hagyták érintetlenül;
  • az evangéliumi keresztények növekvő tábora mellett a hagyományos egyházak hívei is vevők voltak Bolsonaro konzervatív társadalmi nézeteire.
  • Ezek a faktorok mind szerepet játszottak Bolsonaro választási győzelmében, mert ahhoz önmagában a szélsőjobboldal kevés lett volna.

"A dühös, kimerült brazil választók a változás bármilyen jelére pozitívan reagálnak" - írta Jair Bolsonaro választási győzelme utáni elemzésében a Foreign Affairs szerzőpárosa, Roberto Simon és Brian Winter. Hogy ez mennyire igaz, azt a Jota című brazil lap egy liberális szerzőjének véleménye is mutatja. Érdeklődésünkre, hogy milyen érzéseket kelt benne Bolsonaro felemelkedése, azt írta, hogy "a nép nem csupán Bolsonarót választotta meg, hanem elzavarta hivatalából a régi jobboldali elitet is. Márpedig azok nagyobb fenyegetést jelentettek a demokráciára Bolsonarónál, így végül is optimista vagyok, és ez nem vicc".

photo_camera Fotó: FABIO TEIXEIRA/dpa Picture-Alliance/AFP

Bolondság lenne feltételezni, hogy Bolsonaro csak a szélsőjobb támogatásával nyerhetett volna. A választást a szavazatok 56 százalékával nyerte, és már az első fordulóban is 46 százalékot szerzett. Támogatottsága bőven túlmutat a szélsőjobb hagyományos táborán, bőven szerzett szavazatokat a mérsékelt jobboldaltól, és ami ennél is meglepőbb lehet, az országot 2003 óta irányító, de 15 éves uralma alatt korrupciós botrányok sorozatába keveredő Munkáspárt hagyományos bázisát, a legszegényebbeket is megnyerte magának. Még azokon a vidékeken is tarolni tudott, ahol a választók nagy része fekete, pedig róluk aztán szinte csak becsmérlő nyilatkozatokat adott. Fölényesen nyert például a legszegényebb brazil állam, a Venezuelával határos Roraima fővárosában Boa Vistában, ahol ő kapta a szavaztok 70 százalékát, míg a Munkáspárt csupán tízet.

A Boa Vista-i eredmény egyből rá is világít egyre Bolsonaro sikerének okaiból. Bár 1999-ben, a néhai Hugo Chávez első brazíliai látogatásakor Bolsonaro "Latin-Amerika reménységének" nevezte Venezuela balos diktátorát, a szomszédos országban azóta eluralkodó kilátástalan káosz, illetve a baloldali kormányok folyamatos kiállása Chávez, majd utódja, a még nála is alkalmatlanabbnak bizonyuló Nicolas Maduro mellett jelentősen növelte a fegyveres venezuelai rezsimváltás gondolatával is játszó Bolsonaro népszerűségét. Amihez persze hozzájárult, hogy a baloldali kormányzás alatt összeomlott a brazil gazdaság, 2014 óta tíz százalékot esett az ország GDP-je, és egyelőre nincs jele kilábalásnak - erre amúgy Bolsonaro radikális neoliberális reformokat javasol, amivel meg is nyerte magának az üzleti elitet.

Kiérdemelték a vereséget

A baloldal amúgy is sokat tett a vereségéért. 15 éves uralmuk korrupciós botrányok sorozatával ért véget, melynek részeként az országot 2003-2011 között vezető Lula elnököt már bebörtönözték, utódját, Dilma Rousseffet pedig alkotmányos vádeljárás keretében leváltották. Rousseff botránya, a Lava Jato (Autómosó) ráadásul a Munkáspárt mellett a hagyományos brazil jobboldalt is érintette, így a választóközönség egyszerre ábrándulhatott ki az összes hagyományos politikai erőből.

photo_camera Fotó: Mateus Bonomi/AGIF

Bolsonaro emellett nagyon jól érzett rá, hogy a hagyományosan is vallásos Brazíliában a leggyorsabban növekvő vallási közösség, a már a választó népesség harminc százalékát adó evangéliumi keresztény közösségben mekkora igény van a baloldali kormányok emancipációs politikájával szemben az ún. hagyományos értékek képviseletére - még ha ez Bolsonaro esetében politikailag inkorrekt melegellenes propagandát is jelentett.

És persze nem szabad alábecsülni az egészben Trump szerepét sem. Bolsonaro 2017 októberében Floridában kampányolt, ahol már háromszázezres brazil diaszpóra él, főként olyanok, akik az elmúlt években tarthatatlanná vált erőszakos bűnözés elől menekülnek. Ez a probléma otthon is adu volt a keményvonalas egykori katonatiszt kezében, aki szabad kezet adna az erőszakszervezeteknek a kábítószerbűnözés felszámolására. Ez erős hívószó egy országban, ahol egy felmérés szerint a népesség 53 százaléka "Isten harcosaiként" tekint a rendőrökre, akiknek "a rend megteremtése" a feladatuk. Beszéde legérdekesebb pillanat a már idézett Simont és Winter szerint az volt, amiben arról beszélt, hogy mennyi hasonlóság van közte és Trump között, majd hátat fordított a hangos "USA! USA!" skandálásba kezdő híveinek, hogy szalutáljon a mögötte egy kivetítőn lobogó amerikai zászlónak. Ez Simon és Winter szerint még a katonai diktatúra idejében is elképzelhetetlen lett volna, Brazília korábban féltékenyen őrizte különállását az amerikai kormányzattól.

A dél Trumpja

Trumppal viszont megváltoztak a dolgok, részben azért is, mert a brazil kampányt meghatározó, a WhatsAppon szűrhetetlenül, szájról szájra terjedő álhírekből az a kép rajzolódott ki a brazil választók előtt, hogy Trump egy erős, biztonságos és prosepráló ország népszerű és felvilágosult vezetője, így hát Bolsonaro közeledése Trumphoz csak erősítette támogatottságát.

Bolsonaro győzelme tehát a teljes brazil politikai elit kudarca is. Bolsonaro megalázó vereséget mért Sao Paulóban az állam korábban két választást is földcsuszamlásszerű többséggel megnyerő középjobbos kormányzójára, az ott most mindössze 9,5 százaléknyi szavazatot szerző Geraldo Alckminra, de még ennél is megalázóbbat a mérsékelt baloldali, fekete Marina Silvára, aki 2014-ben még simán nyert Acréban és a Szövetségi Körzetben, amelyekben most Bolsonaro 62, illetve 58 százalékot szerzett Silva 1 (!) százalékával szemben. Ez pedig két dolgot jelez: Bolsonaro tábora bőven túlnyúlik a szélsőjobboldali szavazókon, a brazil politika pedig gyökeresen átalakult.

A cikk alapjául Roberto Simon és Brian Winter Trumpism Comes to Brazil című cikke mellett a Foreign Policy remek választási előzetesei és Matias Spektor "Nemcsak a jobboldaliak szavaznak Bolsonaróra, hanem mindenki" című publicisztikája szolgáltak.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.