Balog Zoltán lemond a képviselőségről
2018 szeptember 12., 21:57
Balog Zoltánt most már zavarja, ha a politikusok mondják meg, mi a kereszténység
Az előző ciklus humánminisztere szeptemberben lemondott a mandátumáról, és már újra a Hold utcai gyülekezet lelkészeként szolgál. A SZEMléleknek adott terjedelmes interjúban a politikától eltávolodott ember pozíciójából beszél, miközben azért még ő vezeti a Fidesz pártalapítványát és egy miniszterelnöki biztosi pozíciót is kapott.
Most már beleférnek az ilyen anekdoták is:
„Miután közöltem, hogy lemondok a mandátumomról, megjelent a templomban egy tekintélyes orvosprofesszor, aki korábban a gyülekezetünk tagja volt, de azt mondta, amíg a Fidesz-kormány képviselője vagyok, addig ő nem hallgat engem. Nyolc év után visszajött, beült vasárnap a templomba. Kérdeztem: hát te? Azt felelte: most már szabad ember vagy, szívesen hallgatlak.”
Balog arról is beszél, hogy neki „értelmiségiként” gyakran „sok volt a migrációs kommunikáció a választási kampány hevében”, a kerítés ötletétől pedig először egyenesen „megrettent”:
„Kerítést fogunk építeni, hát hogy? Komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült. Azóta nekem is változott az álláspontom. Ma már sokkal kevésbé érzem megdöbbentőnek. Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet. Mert a migránsok emberek, Isten teremtényei, így kell viszonyulni hozzájuk, a migráció világfolyamata viszont káros Magyarország, Európa számára, ezért meg kell állítani. Meg kell tudni ezt különböztetni. Nem olvastam ezt a tudósításokban. Jellemző.”
Amikor a SZEMlélek rákérdez, hogy egyáltalán milyen kritikát fogad el a kormány, Balog ezt válaszolja:
„El kell ismernem, a kormánynak nem könnyű ilyen formában segíteni. Létezik ugyanis egy olyan értelmezés, amely szerint bárki, aki eltér a kommunikáció fő irányától, az biztos valamilyen ellenfélnek a képviselője.”
A keresztény blog azzal is szembesíti Balogot, hogy „kommunikációs panellé vált a kereszténység”, miközben „maga a kormányzat nem mindig felel meg a kereszténység mércéjének”. Balog szerint félreérthető és vitatható olyanokat mondani, hogy Magyarország egy keresztény ország. Azt viszont már lehet állítani, hogy „Magyarország egy keresztény kultúrájú ország”. Szerinte mostanra Orbán is rájött ennek a különbségtételnek a fontosságára, de korábban a miniszterelnökkel sokat beszélgetett arról, hogy a kormánynak nem feladata a keresztény hit védelme és képviselete.
„Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez? A kereszténységnek van egy közösségi letéteményese. Ezek pedig a vallási közösségek, és itt nem tennék különbséget, hogy katolikus vagy protestáns. És azt kicsit sértőnek is érzem, hogy az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet.”
Balog szerint
„az, hogy mi megvédjük a keresztény Európát, meg a kereszténységet, az merev, durva leegyszerűsítés. Így gőgösen is hangzik.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.