Végre újra választások vannak az USA-ban!
2018 november 06., 19:46
A demokraták többséget szereztek a képviselőházban, de a szenátust nem sikerült megfordítaniuk
- Nyolc év után újra a demokratáké a többség az amerikai képviselőházban;
- a Szenátusban viszont a republikánusok még növelni is tudták meglévő többségüket;
- vagyis Donald Trump a legnagyobb veszélyt elkerülte, de így is egy ellenzéki törvényhozással lesz kénytelen együttműködni első elnöki ciklusa hátralevő két évében;
- amit ezek alapján valószínűleg ki is tölthet.
UPDATE 6:30: Most már tényszerűen kijelenthető, hogy a republikánusok megőrizték szenátusi többségüket. Ugyan hat szenátorválasztás eredményére még várni kell, a republikánusoknak már most 51 szenátoruk van, és még akár négy helyen is nyerhetnek. Ez pedig azt jelenti, hogy akár 2020-ban is megőrizhetik a többségüket a Szenátusban.
Felemás eredménnyel zárult a félidős választás az Egyesült Államokban. A még nem végleges eredmények alapján úgy tűnik, hogy a republikánusok a várakozáson felül teljesítettek a szenátusi választásokon, ahol eddigi minimális, két mandátumos többségüket kényelmes, nyolcfős többségre hízlalhatták. Ez annyiban nem meglepő, hogy a szenátusi választásokon eleve előnyből indultak, sokkal kevesebb mandátumot kellett megvédeniük a demokratáknál, akik közül hárman is olyan államban harcoltak, amit Trump kényelmes többséggel nyert a 2016-os elnökválasztáson. Ezekben az államokban, Indianában, Missouriban és Észak-Dakotában sikerrel is jártak, legyőzték a regnáló demokrata szenátort.
És győztek Texasban is, ahol Ted Cruz marad a szenátor. A republikánus szélsőjobb vezéralakja végül kényelmes győzelmet szerzett Texasban, az idei félidős amerikai választás egyik legvalószínűtlenebb csataterén. Texasnak utoljára harminc éve, 1988-ban volt demokrata szenátora, az állam egyetlen választott főtisztviselője sem demokrata. A demokraták mégis bizakodók voltak, miután jelöltjük, Beto O'Rourke hallatlan összeget, 70 millió dollárt tudott gyűjteni kampányára, amivel országosan is ismertté vált. De ez is kevés volt.
O'Rourke szenátorságra pályázott, győzelme esélyt jelentett volna rá, hogy a demokraták a törvényhozás felsőházában is többségbe kerüljenek. Erre összességében kevés esélyük volt, mert eleve nekik kellett több mandátumot megvédeniük. Ez a jelek szerint nem sikerült, amerikai idő szerint este 11-re már az is világosnak tűnik, hogy a republikánusok még növelni is tudják szenátusi többségüket:
jelöltjük Indianában, Missouriban és Észak-Dakotában is legyőzte a regnáló demokrata szenátort, így eddigi hajszálvékony, két mandátumos többségüket már biztosan legalább hat fősre bővíthetik - Utahban veszíthetnek egy helyet.A szenátusi eredmények tehát egy kivétellel a várakozásoknak megfelelően alakultak, a közvélemény-kutatásokon alapuló előzetes becslések 52-53 fős republikánus szenátusi frakciót jósoltak. A kivétel Florida, ahol a felmérések alapján úgy tűnt, hogy a demokrata Bill Nelson megvédheti mandátumát, de szoros versenyben vesztett Rick Scottal, az állam egykori kormányzójával szemben. A demokraták meglepetésre a kormányzóságért folyó versenyt is elvesztették itt, ahol 2016 óta rendre alulmúlják a várakozásokat.
link
Forrás
Az előzetes becslések azt mutatták, hogy a demokraták 2010 után visszaszerezhetik a többséget a törvényhozás alsóházában, és ez most, miközben még vannak államok, ahol nyitva vannak a szavazókörök, egyre biztosabbnak tűnik:
az eredmények eddigi alakulása alapján nagyon valószínű, hogy a demokraták 25 fős többségbe kerülnek a képviselőházban, amelynek az alkotmány szerint jogában áll alkotmányos vádat emelni az elnök ellen.A 2016-os elnökválasztás után sokat bírált közvélemény-kutatások ez esetben hajszálpontosnak bizonyultak, a nagy lapok és a Fivethirtyeight elemzői is 53 fős republikánus szenátusi frakciót és 25-27 fős demokrata alsóházi többséget jósoltak, pont ahogy alakulnak a dolgok.
A Washington Post a választás napján nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása alapján a félidős választást - ahogy általában a félidős választásokat - Trump elnökségéről szóló referendumként lehet értékelni. A választókat a felmérés szerint leginkább Trump személye motiválta, emellett az egészségbiztosítás, a gazdaság és a bevándorlás voltak a legfontosabb témák. Ezek közül az utóbbi számít szokatlannak, az inkább az elnökválasztások témája szokott lenni, de Trump a republikánus stratégák ajánlásával szemben kormányzása létező eredményei, a gazdaság javuló helyzete helyett inkább erre koncentrált a kampányban.
Abban a kampányban, amiben az egymást viharos sebességgel követő, külön-külön is meghatározónak tűnő botrányok ellenére végig mozdulatlanok voltak az erőviszonyok, gyakorlatilag augusztus eleje óta ezt a végeredményt jelezték előre a felmérések. És bár a republikánusok elvesztették képviselőházi többségüket, ez nem annyira meglepő fordulat: az ellenzék általában is erősödni szokott a félidős választásokon. Azt pedig, hogy a szenátusban még erősödni is tudtak, Trump akár győzelemként is értékelheti majd.
A szenátus megtartása amúgy is fontosabb volt a republikánusoknak: bár az alkotmány szerint az elnök ellen a képviselőház emelhet vádat, magát az eljárást már a Szenátus folytatja le, és a szenátorok is szavaznak az elnök bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Így az eredmények ismeretében azt a lehetőséget elvethetjük, hogy Trump ne töltené ki elnöki ciklusát.
Az országos jelentőségű választások mellett 36 államban kormányzóválasztást is tartottak. Ezek közül a legfeszültebb a georgiai választás volt, ahol a republikánusok a helyi legfőbb ügyészt belügyminisztert, Brian Kempet indították, aki a választásokat felügyelő állami tisztviselőként mindent megtett azért, hogy a lehető legtöbb, potenciálisan a demokratákat támogató szavazót tartson távol a szavazástól. Egyik döntését, ami személyes azonosításhoz kötötte azoknak a szavazóknak a szavazását, akiknek a nevében akár csak egy betűt is elírtak a választói névjegyzékben, a bíróság semmisítette meg. A szavazatok 94 százalékának összesítése alapján Kemp nyerhet ugyan, de mert most még a demokrata többségű Atlantában nem számoltak össze minden szavazatot, elképzelhető, hogy nem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, így a szabályok szerint szétlövésre kényszerülhet a második helyen végző Stacey Abramsszel, aki az amerikai történelem első fekete kormányzónője lehet, ha ott nyerni tud.
A másik izgalmas kormányzóválasztást Wisconsinban tartották, ahol az országosan is ismert republikánus kormányzó, Scott Walker 92 százalékos összesítésnél alig több mint háromezer szavazattal vezet a demokrata Tony Evers előtt. Wisconsin volt az egyik állam, amely Trump javára döntötte el az elnökválasztást.
És tartottak népszavazásokat is. Észak-Dakotában meggyőző többséggel utasították el a marihuána legalizációját, a szavazók 59,4 százaléka ellenezte ezt. Missouriban ugyanakkor legalizálták a marihuána orvosi célú felhasználását. Alabamában és Nyugat-Virginiában a többség abortuszellenes szabályok elfogadására szavazott.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.