Egyre kevésbé fontos a magyar kormánynak, hogy időben megépüljön az új paksi atomerőmű, írja a Népszava. Szerintük Orbán Viktor szeptemberi moszkvai kijelentései is erre utalnak, akkor a miniszterelnök a határidők másodlagossága mellett tett hitet. Arról beszélt, hogy ugyan "igyekeznek" betartani azokat, de a beruházás "rengeteg technikai kérdést" vet fel, Oroszországnak pedig ismerkednie kell azzal, amit Orbán "az Unió bürokratikus gyakorlatának" nevezett, és ami valójában azt jelenti, hogy az orosz szokásokkal szemben egy atomerőművet előre kell megtervezni, a terveket engedélyeztetni kell, majd azok alapján kell megvalósítani a létesítményt, különös tekintettel a biztonsági előírásokra.

Amikor négy és fél éve a magyar kormány váratlanul gigantikus hitelmegállapodást kötött Oroszországgal az új paksi erőmű finanszírozásáról, a kormány még 2023-as céldátumot jelölt ki az első blokk átadására. Mire a megállapodást törvénybe foglalták, abban már nem volt határidő, az átadás időpontja pedig csúszni kezdett. Az orosz hitelt bemutató törvény elfogadásakor már arról volt szó, hogy azt a kormány 2025-ig használhatja fel, és 2026-tól kezdi törleszteni. Egy korabeli EU-s dokumentum szerint a két fél 2024-26-os átadásban állapodott meg. Aszódi Attila, az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár 2015-ben még 2023-24-es átadásról, illetve az azt követő másfél éves próbaüzemről beszélt, vagyis arról, hogy az erőmű ténylegesen 2025-26-ban állhat üzembe. Tavaly év végére, amikorra az EU megadta az összes szükséges engedélyt, már 2026-27-es átadást emlegettek.