Egyáltalán nem tűnik úgy, hogy Észak-Korea feladná atomprogramját

Titkos észak-koreai rakétabázis Szöultól mindössze 135 kilométernyireFotó: Google Maps

Az avatatlan szemlélőnek valószínűleg nem mond sokat ez a műholdkép, de a CSIS (Center for Strategic and International Security) Beyond Parallels programjának szakértői szerint itt egy titkos, föld alatti rakétabázis bejárata látható: a helymegjelölő tűtől négy óra irányába látható földhalom ennek a bejáratát védi a tüzérségi és légi csapásoktól. A CSIS hétfőn publikált tanulmányának szerzői, az észak-koreai rakétalétesítményeket 1985 óta kutató Joseph Bermudez, az egy ideig az Egyesült Államok dél-koreai nagyköveti posztjára is esélyesnek tartott, de Trump kormányának Észak-Korea-politikáját ellenző, így hoppon maradt Victor Cha és Lisa Collins szerint Észak-Korea ezt a Szöultól mindössze 135 kilométerre levő, jelenleg egy 500 kilométeres Scud (Hwasong-6) rakétákkal felszerelt dandárnak otthont adó bázist nemhogy leszerelné, még kisebb fejlesztéseket is végeztek rajta.

Kutatásaik során Chaék még 13 másik ilyen titkos-titkolt rakétabázist azonosítottak a húszból, amikről ilyen-olyan értesüléseik vannak észak-koreai disszidensektől és egyéb forrásokból.

Ez alapján a New York Times arra a következtetésre jutott, hogy Észak-Korea éppen átveri az Egyesült Államokat. Miközben Kim Dzsongun június 12-én, történelmi találkozóján az Egyesült Államok elnökével felajánlotta egy nagy rakétabázis felszámolását - aminek neki is kezdtek, de időközben ott is felfüggesztették a munkát -, tucatnyi más, eltitkolt bázisán még javításokat is végeztek, amik növelték támadó kapacitásaikat.

A bázisok fejlesztése, amiknek a létezését Észak-Korea nem ismeri el, erősen megkérdőjelezi a Trump eddigi legnagyobb külpolitikai sikereként előadott tárgyalásokat Észak-Koreával. Bár Trump a múlt szerdán még arról beszélt, hogy nincs ok sietségre, mert „a szankciók érvényben vannak, a rakétázás leállt”. Ebből az utóbbi igaz, már ha Trump a rakétakísérletekre gondolt, mert azokat közel egy éve tényleg szüneteltetik. Hasadóanyagot viszont még Trump külügyminisztere, Mike Pompeo szerint is dúsítanak, így Észak-Koreának a New York Times szerint mostanra már 40-60 atombombája lehet. A szankciók pedig erősen repedeznek - Észak-Korea a látszatengedmények miatti nemzetközi jóindulatot kihasználva újraindította kereskedelmét Kínával és Oroszországgal is.

A június 12-i csúcs óta Észak-Korea valójában még az első lépést se tette meg a félsziget atommentesítéséért: még csak a meglévő rakétabázisai helyét se árulta el az amerikaiaknak. A Times szerint az északi illetékesek azzal utasították ezt vissza, hogy az csupán célpontlista volna az amerikaiak számára. És ugyan Pompeo külügyminiszter elmagyarázta nekik, hogy már így is részletes célpontlistájuk van, vagyis a bázisok helyének bejelentése csupán az északi szándék hitelességének ellenőrzését szolgálja, a bázisok listáját még mindig nem adták át, a Beyond Parallel kutatása pedig most azt bizonyította, hogy leszerelés helyett még fejlesztik is ezeket.

„Semmi sincs befagyasztva, folytatják a munkát. Épp ezért mindenki azon aggódik, hogy Trump végül rossz alkut fog kötni: ők leszerelnek egy kísérleti telepet és szétszednek még pár dolgot, mi meg békét kötünk velük” - összegzett Victor Cha, aki szerint ez esetben Trump „kihirdetné saját győzelmét, hogy minden korábbi amerikai elnöknél többet ért el, miközben a veszély nem múlna el”.

Bermudez, a tanulmány társszerzője szerint épp ellenkezőleg. „Nagyon úgy tűnik, hogy maximalizálni próbálják a képességeiket”. Szerinte ez amúgy „a túlélés szempontjából nagyon is logikus”, mert ezek a bázisok amúgy teljesen eltérnek a hagyományos atomhatalmak, az USA, Oroszország, Kína rakétatelepeitől. Míg azok rendszerint föld alatti silókból indítanák a rakétáikat, Észak-Korea mobil rakétakilövőit rejti el a hegyek alatti alagutakban, hogy azok aztán onnan indulva akár egy órán belül csapást mérhessenek.

Ez nagy stratégiai előny, különös tekintettel arra, hogy az amerikaiak jelenleg működő kémműholdjai az idő kevesebb mint 30 százalékában tudják csak figyelni a bázisokat. Épp ezért még Obama elnöksége alatt elindult egy program, aminek a részeként olcsó kémműholdakkal szórták volna tele az eget Észak-Korea felett, hogy folyamatosan figyelni tudják a bázisokat, és még időben riaszthassanak egy készülő rakétacsapás előtt. Az első műholdakat elvben mostanra már fel kellett volna lőni, de csúszás van. A Timesnak nyilatkozó névtelen források még bizakodtak benne, hogy valaha sor kerül ezek fellövésére, de határidőt már nem mondtak.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.