Telefonos jegyzetek utalnak arra, hogy Jun Szogjol és két katonai vezető tavaly októberben egyeztetett arról, hogy „instabil helyzetet” kell előidézni Észak- és Dél-Korea között. A Phenjan légterét megsértő drónok is a terv részei voltak, de Kim Dzsongun nyaralói és a rezsim fontos kirakatvárosai is szerepelhettek a célpontok között.

Húsz év alatt verhetetlenek a világversenyeken az észak-koreai női focisták, aztán 20 éves koruk után történik valami, ami szürkévé és kiszámíthatóvá teszi őket.

Ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen magas rangú ember 97 évig él Észak-Koreában. A nagybátyját például árulás miatt végezték ki.

Mint elmondta, „remek kapcsolata volt” Észak-Korea diktátorával.

Az összeg nagy részét pedig olyan baráti országokon keresztül mosták tisztára, mint például Kína vagy Oroszország.

November elején Dél-Koreában tartják az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés fórumát, amin többek között Donald Trump is részt vesz.

A lőszeren látható koreai jelek alapján 2000-ben gyárthatták azt.

Li Csiang kínai miniszterelnök és Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Putyin bizalmi embere is ott volt a pompán.

A dél-koreai hírszerzés szerint 15 ezerből mintegy 600 észak-koreai katona vesztette életét az orosz-ukrán háborúba.

A fegyverekről még a szankciók feloldása érdekében sem mond le.

Az ENSZ jelentése szerint magához képest is durvul Kim Dzsong Un rezsimje: miközben a lakosság éhezik, ők politikai kultuszt csinálnak a brutális körülmények között dolgozók baleseteiből is.

De egyáltalán nem egy átlagos tinilányról van szó, hanem Kim Dzsongun lányáról, akit a szakértők nagy része a diktátor legvalószínűbb örökösének tart.

Mindent letöröltek, amihez csak hozzáért az észak-koreai diktátor. Mintha ott se lett volna.

Eddig tagadta, hogy Kína és Oroszország közeledése különösebb kihívást jelentene Amerika számára.

Japán II. világháborús kapitulációjának 80. évfordulóját ünneplik meg.